Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Rosta Szabolcs: Pétermonostora pusztulása
PÉTERMONOSTORA PUSZTULÁSA A két monostori birtok története továbbra is összeforrt, 1359-ben az akkorra elhunyt Becsei Töttös helyett már új urai vannak Peturmonustura és Palmonustora Pest megyei birtokoknak.16 A 14. századi források Pest mellett hol Fejér, hol Csongrád megyébe helyezik e Bugac környéki birtokokat. Ez egyrészt azt mutatja, hogy a felsorolt megyék határa valahol e tájon húzódott. Mindamellett az ebből az időszakból ránk maradt egyéb határjárások jelentősen pontosabb képet adnak a határvonalak tekintetében. E következetlenségnek oka lehet talán az is, hogy e birtokok a kun területekbe ékelődtek be, melyek rendezetlenebb birtokviszonyai még ebben az időszakban is tetten érhetőek. A lokalizáláshoz döntő fontosságú 1411. évi adat után, 1488-ban a Zeleméri család Petermonostra birtokáért pereskedik. 1517-ben a települést már csak Monostor néven említik, majd Monstor néven szerepel Lázár deák térképén is Kecskemét, Félegyháza és Halas között, mely azt valószínűsíti, hogy a 16. század elején a környék jelentősebb települései közé tartozhatott.17 A helység a török hódoltság időszakában viszonylag korán elpusztult, 1546-ban ráják nélküli pusztaként említik, mely később sem települ újjá. A török adóösz- szeírás 1559-ben a két monostor pusztát külön említi, mindkettőt Monostor néven.18 A későbbiek során Kecskemét legelőjévé válik a terület. Pétermonostora azonosítása A 14-15. századi forrásokban szereplő Pétermonos- tora és Pálmonostora birtokok Györffy-féle lokalizálása, a mai Bugac melletti felsőmonostori határrészre és Alsómonostor területére egyértelműen helyes. A források ebben az időszakban Pálmonostorát minden esetben egyszerre említik Pétermonostorával, azokat minden esetben külön néven, külön birtokként nevezik, mely a 16. századi két szomszédos Monos16 BAKÁCS 1982,215. 17 HORNYIK 1865,26-27. 18 KÁLDY-NAGY 1985, 440. A településen folytatott fémdetektoros vizsgálat során előkerült egy éremlelet, melyben 312 darab akcse mellett 20 magyar pénz is volt. E jelentős éremlelet magyar záró veretei 1543-ból vannak. Óhatatlanul is felmerül e pénzek földbe kerülésének kapcsolata Monostor település végső pusztulásával. tor puszta révén a mai napig is így él. Az oklevelek adatai alapján bizonyos, hogy legkésőbb 1347-től kezdve két különálló monostori területről beszélhetünk. Azonban megválaszolandó kérdés, hogy ezt megelőzően is két különálló birtok létezett-e, vagy a korszakban nem ritka gyakorlatnak megfelelően birtokosztódás révén alakul így a 14. századra egy korábbi nagyobb uradalom sorsa. A válaszhoz a két monostori határrész régészeti emlékeinek segítségével próbálunk közelebb jutni. A Felsőmonostor-Csitári tanya lelőhely mellett Alsómonostoron, a Papp tanya közelében is van egy nagyobb kiterjedésű Árpád-kori, templomos település.19 Az itt folytatott 1880. évi feltárás, majd Szabó Kálmán 1926. és 1932. évi ásatásainak eredményei ugyan erős ellentmondásban vannak egymással, nagyobb méretű templomának alaprajzát viszont ismerjük.20 Bár 2013-ban végeztünk kisebb próbaásatást az erősen roncsolt egykori alsómonostori romtemplom környékén, de annak során inkább újabb nehézségek merültek fel, mintsem megnyugtató választ kaptunk volna arra az alapvető kérdésre, hogy számolhatunk-e itt is monostorként azonosítható épülettel. A két monostor elnevezésű terület kapcsán elmondható, hogy a felsőmonostorin bizonyosan van egy Árpád-kori kolostor és azt övező jelentős település, mely leletanyagának intenzitását, minőségét és kiterjedését tekintve is nagy központként határozható meg. Alsómonostoron van egy, a korszakban általánosnak mondottnál nagyobb méretű templom, melyhez jelenleg még kétséges, hogy tartozott-e kolostorépület. A település kiterjedése, leletanyagának intenzitása és egyéb jellemzői alapján azonban még a 12-13. században is jelentősen kisebb, mint a 4 km-re északra lévő felsőmonostori. A két monostori terület központi lelőhelyei alapján úgy tűnik, hogy az Árpád-korban is két külön birtokról beszélhetünk, mégha Pálmonostora nem is szerepel a korai oklevelekben. A két bemutatott terület kapcsán mindenképpen felmerül egy kérdés. Mi alapján lehetünk biztosak abban, hogy Bugac—Felsőmonostoron Pétermonostorát és nem Pálmonostorát lehet azonosítani? Györffy György lokalizálása, mely az 1411. évi oklevél felsorolásából ered, a mai települések és puszták elhelyezkedését tekintve megfelel a valóságnak. 19 SÁROSI 2001-2002. Jelentések. 20 ROSTA 2004, 128., 170. 195
