Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Rosta Szabolcs: Pétermonostora pusztulása
Rosta Szabolcs lései, visszaemlékezések és korabeli légi felvételek georeferálása alapján ma már igen jól nyomon követhető az 1950-53 évek között a dombot ért, szakaszosan végbement pusztítás. Az ezek nyomán mutatkozó falkiszedések főként a kolostor nyugati, még feltáratlan szárnyával kapcsolatban adnak segítséget a teljes alaprajz megismeréséhez. (3. kép a-d.) 2000-2002 között Sárosi Edit doktori kutatási program keretében, szisztematikus terepbejárásokkal térképezte föl Bugac felsőmonostori határrészének és Alsómonostornak középkori lelőhelyeit. Ennek során Bugac Nagyközségtől keletre 1,5 km-re, a Csitá- ri tanya mellett egy igen jelentős kiterjedésű, az Árpád-kortól aló. századig fennálló településre bukkant. A növényzet miatt megközelíthetetlen Monostordomb körül egy 2001-ben történt erdősítést megelőző mélyszántás után megtalálta a település plébániatemplomát, melynek kisebb részletét feltárva egyben igazolta Szabó Kálmán egykori ásatási helyszínét is. E kutatás egyéb érdeme még a terület azonosítása a Lázár deák térképén szereplő Monostor településsel, valamint a lelőhely valószínűsíthető kiterjedésének felvázolása volt, ám egykori monostor létét bizonyítani ekkor sem lehetett.5 A monostorok kutatását célzó IPA pályázat segítségével 2010-ben kezdtük meg a Monostordomb környékén azt a munkát, mely mindezen előzmények alapján egy eddig ismeretlen, beazonosítatlan kolostort hozott felszínre. Az ásatások eddig főként a Monostordomb szűkebb környezetére, vagyis a kolostor-együttesre, valamint a Szabó Kálmán által részben feltárt, majd Sárosi Edit révén 2002-ben azonosított plébániatemplomra koncentrálódtak. A település kiterjedésére, valamint szerkezeti változásaira vonatkozó megfigyeléseket a többszörösen megismételt szisztematikus bejárások, geofizikai vizsgálatok, archív és új légifelvételek, valamint a példa nélküli leletanyagot produkáló, folyamatosan végzett fémdetektoros vizsgálat alapján tehettük meg.6 Középkori források A korábbi téves magyarázatok és ezekből eredő félreértések után, a forrásokban szereplő Pétermonosto5 SÁROSI 2001-2002. Jelentések. 6 A település szerkezetének geofizikai vizsgálata csak e tanulmány lezárása után fog megtörténni. rának a mai Bugac Nagyközség, Felsőmonostor nevű határrészében való elhelyezkedését Györfíy György ismerte fel.7 Egy 1411. évi oklevél felsorolásából kiindulva, mely Petermonostra, Palmonostra és Mo- rochgatha egymás mellett fekvő birtokokat említ, a mai Felsőmonostor területére helyezte Pétermonos- torát, Alsómonostorra pedig Pálmonostorát, a ma is létező Móricgát északi szomszédságában.8 A helyszínhez kapcsolható első biztos említés 1219- ből való.9 Az oklevél szerint ekkor Gregorius, valamint a nem három tagja Jacob, Marcus, Herne és a Shungban fekvő Pethur István nevű apátja választott bíróként működik.10 Bár több lehetőség is felmerült Shung fekvésével kapcsolatban, annak újabban elfogadott feloldása Csongrád megyét jelenti.11 1258-ban a Becse-Gergely nemzetség tagjai közötti kegyúri jogok kapcsán felmerülő nézeteltérések során kerül elő Petur Monustura és Dyenus Monustura neve. E nemzetség tagjai között van felsorolva többek közt Erney és egy Gergely nevű ember is, akik akár azonosak is lehetnek az 1219-es forrásban szereplőkkel.12 A Becse-Gergely nemzetség a korszak legjelentősebb nemzetségei közé sorolható, melynek négy monostora közül az együtt említett Dénesmonostora és Pétermonostora a nem Bethlen-ágához tartozott.13 Egy hosszabb, forrás nélküli időszak után 1347-ben tűnik fel neve újra, ekkor Becsei Töttös pereskedik Peturmonustra és Palmonustra nevű birtokokért. Több évi pereskedés eredményeképpen, 1349-ben Töttös mester számára ki kell szolgáltatni a birtokokról Béla király által kiadott okmányokat.14 Becsei Töttös eredetileg nem tartozott a Becse Gergely nemzetséghez, csak egy 1342-es ügy folytán ismerték el a nem tagjának.15 7 A Pétermonostorral kapcsolatos téves azonosítások ösz- szefoglalása: ROSTA 2004, 127. 8 GYÖRFFY I., 898-899.; BÁRTFAI - SZABÓ 1938, 128.; BORSA 1993, 227. 9 Félegyházy József 1093-as időpontja nem állja meg a helyét, ugyanis a forrásban szereplő helység helyes olvasata nem Pétermonostora, hanem Péterréve. FÉLEGYHÁZY 1943, 143.; WENZEL 1859, 70. 10 KANDRA 1898,202. 11 K. FÁBIÁN 1997, 111., 131. 12 FEJÉR 1829,461. 13 PETROVICS 1978, 16. 14 ZOII. 1872, 227., 359. 15 KARÁCSONYI 1900, 248. 194
