Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Rosta Szabolcs: Pétermonostora pusztulása
Rosta Szabolcs Pétermonostora pusztulása A lelőhely Bugac-Felsőmonostor Csitári tanya lelőhelyen, 2010- 13 között folytattuk azt a nagyszabású tervásatást, melynek eredményeképpen a Homokhátság 12-13. századi központját sikerült azonosítani. A Duna-Tisza köze középső részén eddig egyedülálló kolostor-együttes és az azt körülölelő nagy kiterjedésű település, a jövőben fontos szerepet kaphat a magyar középkor régészeti kutatásában. A turisztikai indíttatású IPA pályázatok anyagi lehetőségeinek köszönhetően viszonylag rövid idő alatt sikerült a komplexum nagyobb hányadát feltárni.1 A központi helyszíneken végzett ásatások, valamint a középkori település fémkeresővel történt szisztematikus átvizsgálása folytán minden várakozást felülmúló mennyiségű és minőségű fémanyag került elő, köztük unikális leletek sora is. Az évszázados nagyfokú pusztítás ellenére a kolostor-együttes több részén visszaellenőrizhető, pontos eredményeket adott a szintkövetéses feltárási technika alkalmazása. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kidolgozott, fotogrammetriai alapokra helyezett dokumentálási szisztéma és az ebből megalkotott térinformatikai rendszer használhatósága a feltárás és a feldolgozás során tökéletesen igazolódott. Mindezek - némi szerencsével párosulva - kiváló lehetőséget adnak e középkori lelőhely történetének leírásához és ezen túlmutatóan, alkalmassá teszik általános érvényű következtetések levonására is. A helyszínről már az eddig elvégzett munka révén is teljes monográfiára való anyag gyűlt össze, melynek feldolgozása különböző szakterületek kutatóinak feladata a közeljövőben.2 A következő tanulmány az 1 Az IPA Hungary-Serbia Cross-border Co-operation Programme keretében a 2010-11.években a MONATUR, 2012. évben az EXPO MONATUR, majd a 2013. évben az EDICT című pályázatok valósultak meg. 2 A fémanyag művészettörténeti vonatkozású feldolgozását Kiss Etele, a numizmatikai anyagét V. Székely György végzi. A kőfaragványok művészettörténeti elemzése Jan- kovics Norbert feladata. A restauráláshoz kapcsolódó tudományos vizsgálatokat Biacsi Karolina, az embertani anyag meghatározását Bemert Zsolt végzi. A térinformatikai rendszer kidolgozója és fejlesztője Pánya István. A kolostor-együttes melletti 14-16. századi plébániatemplom elmúlt évek sokrétű eredményeinek teljes körű bemutatására nem tehet kísérletet. Mindamellett az eddigi feldolgozási szint is alapot ad ahhoz, hogy a lelőhely történetében jellegzetes szakaszokat tudjunk megfigyelni. Szembeötlő különbség mutatkozik egy a 13. századot megelőző, valamint egy azt követő időszak régészeti hagyatékában, mely lényegében egy Árpád-kori regionális központ és egy késő középkori, falusias jellegű település különbözőségére mutat. Jelen tanulmány célja, hogy e 13. században történt változást vegye szemügyre és adjon választ arra a kérdésre, hogy abban milyen szerepe lehetett a tatárjárás eseménysorozatának. Régészeti kutatások A mai Bugac Nagyközség területe több középkori birtok összeolvadásából keletkezett. A névadó Bugac (háza) keleti szomszédságában vannak Felsőmonostor, valamint Alsómonostor határrészek. (1. kép) E monostori területekre korán felfigyelt a régészeti kutatás, mely az alsómonostori templomromnál történt 1880. évi feltárás óta, főként a középkori templomos helyszíneket helyezte középpontba. Habár ebből az ásatásból, majd az 1920-as évektől ezt követő, főként Szabó Kálmán nevéhez fűződő kutatásokból alig tudunk használható információkat kinyerni, azt biztosan állíthatjuk, hogy azok monostort nem érintettek.3 (2. kép) A monostor első konkrét említése 1950-ben történt, mikor Dr. Kalmár János egy 19. századi temető megvizsgálása során, attól nem messze találta meg a monostor alapfalát, a monostort övező kőfalat, a téglából épített cellákat, valamint faragott kődarabokat, melyeket a helyi plébánián helyezett el. „Ezeken kívül semmilyen régebbi tárgyat nem talált ”.4 Régészeti ásatások ekkor nem történtek, a helyszínelés minden bizonnyal az úgynevezett Monostordomb környékén történt foldhordáshoz kapcsolódott, mikor úttöltésnek hordták el a halom egy részét. Feltárásunk megfigyeleletanyagát Fazekas András Kristóf, MA szakdolgozat keretében dolgozza fel. 3 A bugaci régészeti kutatások történetének összefoglalása: ROSTA 2004, 127-133. 4 KALMÁR 1950. Jelentés. 193
