Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Szilágyi Magdolna–Serlegi Gábor: Nád közé bújtak…? Egy a tatárjárás során elpusztult település maradványai Dunaföldvár határában
Nád közé bújtak. ..? - Egy a tatárjárás során elpusztult település maradványai. .. ból kiindulva és a beásásokban talált többi lelet-típus elemzésének következtetéseivel kiegészítve, felvázolhatjuk a település pusztulásának módját és időpontját. Éppen ezért az előkerült leletanyag ismertetését, az embertani anyag elemzésével kezdjük. A lelőhelyen talált vázak közül csupán egy volt sírba helyezve, a többi váz és vázrész (koponyák, karok, lábak) gödrökből, vermekből került elő. Kilenc gödörben és veremben faszenes, hamus réteget lehetett megfigyelni, ami az emberi maradványokhoz hasonlóan egyértelműen utal egy, a falut ért támadásra. Az ellenség távozásával a feltehetően a környékbeli nádasba elbújt, elmenekült lakosok visszatértek a faluba. A romokat eltakarították, a holtakat pedig a levágott testrészekkel együtt gödrökbe, vermekbe dobták. Sír Egy korábban már betöltődött tároló veremre (48/48) egy délnyugat-északkelet tájolású sír (104/112) volt ráásva. A sírban egy 40-44 éves férfi jó megtartású, háton fekvő, nyújtott váza feküdt. Jobb karja a test mellett nyújtva, bal karja könyökben enyhén behajlítva, kézfeje a medencén volt. Koporsó nyomait nem lehetett megfigyelni. Mellékletetek nem voltak a sírban. A verem betöltésének tömörödésével a csontváz medencéje is megsüllyedt, ezért a váz enyhén meghajlott. Mindez azt bizonyítja, hogy a gödör betöltődése és a temetkezés időpontja között viszonylag kevés idő telt el, így a temetkezést a mellékletek hiánya ellenére is a veremmel közel egyidősnek tarthatjuk. Gödrökben, vermekben talált emberi maradványok A sírgödörbe helyezett maturus korú férfin kívül 32 egyén csontjait lehetett elkülöníteni.20 A gödrökben, vermekben talált vázak közül mindössze kettő volt ép, a többi váz többé-kevésbé hiányosan került elő. A gyermekek és a fiatalkorúak számaránya kiemelkedően magas volt: 33 vázból 20 tartozott az infans-junve- nis korcsoporthoz. A felnőttek (adultus) is jellemzően fiatalok voltak, életkoruk 20 és 30 év közé tehető. A gyermekek nemét nem lehetett meghatározni, a felnőttek között a nemek szerinti megoszlás: öt nő, három férfi, egy esetben nem meghatározható. (1. táblázat) 20 Részletes leírásukat lásd: SZILÁGYI 2012, 161-164. A 36/90 számú veremhez tartozó üregben két gyermek és két felnőtt váza került elő, akik - a helyzetükből ítélve - feltehetően a támadás idején elrejtőztek, és később ott lelték halálukat. (5 kép) A többi esetben az elhunytak holttestei, illetve levágott testrészek kerültek a gödrökbe. (6-7. kép) A gödrökbe dobált vázak egy kivétellel hiányosak voltak, és több esetben még anatómiai rend sem volt felfedezhető a csontok között. (1. táblázat) Allatcsontok A település állattartásáról a kútba (29/29), gödrökbe, és árkokba dobált közel 650 állatcsont tanúskodik.21 Az állatcsontok fajok szerinti megoszlása alapján, a telepen a lovak aránya volt a legmagasabb (23,81%). Őket követte - azonos egyedszámban - a szarvasmarha, a juh/kecske, és a sertés (14,29%). A lelőhelyen talált három tyúkcsont pedig arról tanúskodik, hogy baromfit is tartottak a házak körül. A húshasznú állatok mellett előkerült még négy kutya és egy macska váza is. A kutyák csontjainak kiemelkedő számaránya elsősorban azzal magyarázható, hogy a konyhahulladékban fennmaradt állatcsontokkal szemben a kutyák váza szinte teljesen ép állapotban került elő, és ezek - az egyébként nem nagy csontanyagon belül - eltorzították az arányokat. (2. táblázat) Habár nem kerületek elő sem halszálkák, sem vadak csontjai, a Duna közelsége és a már korában említett gazdálkodási mód alapján feltételezhetjük, hogy a falu lakói a háziállatok húsa mellett fogyaszthattak halat is. A háziállatok csontjaihoz képest azonban a halszálkák megmaradási esélyei általában kisebbek, és a nagyberuházásokhoz kapcsolódó feltárások ásatási technikája többnyire nem teszi lehetővé ezek érzékelését. (2. táblázat) Leletanyag A leletanyag az Árpád-kori településekhez képest feltűnően kevés kerámia töredéken kívül, főként kőből és fémből készült tárgyakat tartalmazott, melyekből a település lakóinak gazdálkodási módjára és a település pusztulásának körülményeire következtethetünk.22 * 21 Az állatcsontokat Tugya Beáta archeozoológus határozta meg. 22 A régészeti leletanyag meghatározását Csekő Andrea végezte. 131
