Rosta Szabolcs - V. Székely György (szerk.): „Carmen miserabile”. A tatárjárás magyarországi emlékei (Kecskemét, 2014)
Szilágyi Magdolna–Serlegi Gábor: Nád közé bújtak…? Egy a tatárjárás során elpusztult település maradványai Dunaföldvár határában
Szilágyi Magdolna — Serlegi Gábor Nád közé bújtak...? Egy a tatárjárás során elpusztult település maradványai Dunaföldvár határában Dunaföldvár-Ló-hegy (M6 RM-9) lelőhely Tolna megye északi részén, a Duna jobb partján, a folyó magyarországi középső és alsó szakaszának határánál helyezkedik el. A feltárt felület Dunaföldvártól illetve a mai Duna parttól nyugati irányban, megközelítőleg öt kilométerre, az M6 autópálya nyomvonalában fekszik, a 61-es úti csomóponttól délre egy nagyjából északnyugat-délkeleti irányú homokhát gerincén. Feltárására az M6 autópálya építési munkálatai közepette került sor. A lelőhelyet 2009 februárjában az egykori Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat munkatársai észlelték. A terület teljes feltárása 2009 áprilisában és májusában történt, amelyet az MTA Régészeti Intézete végzett.1 A lelőhely és közvetlen környezete A terület közvetlen közelében már ismert volt a Duna- földvár-Bíbic-alja-dülő (M6 TO-21) lelőhely, amelyet a Wosinszky Mór Megyei Múzeum munkatársai az autópálya-feltárási munkálatok előzményeként végzett terepbejárás során azonosítottak. A lelőhely feltárására 2008 tavasza és nyara során került sor, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai végeztek Szenthe Gergely vezetésével.2 A megelőző feltárás során jól megfigyelhetőek voltak a terület északi részén húzódó egykori, emberi megtelepedésre utaló nyomok. Ezen a részen a feltárás során római korra keltezett beásások mellett a terület egy magasabban fekvő pontján, 80-100 méter hosz- szú szakaszon, a jellegzetes derékszögű árokrendszer, a tárolóvermek csoportja, és a korszak kutatói által általában földbemélyített házaknak tartott jellegzetes objektumtípusok voltak. Ezek, valamint az előkerült leletanyag alapján a lelőhely ezen része egyértelműen az Árpád-korra volt keltezhető. A Bíbic-alja-dülő 1 Ásatásvezető Serlegi Gábor: SERLEGI 2009, 193-194. - A kiadványban a lelőhely megnevezése Dunaföldvár, Bibíc-alja. A feltárások ideje alatt M6 RM-9 kódjelzéssel szerepelt a lelőhely. Csak a későbbiek folyamán kapott önálló KÖH azonosítót és ekkor lett az elnevezése Duna- földvár-Ló-hegy. 2 SZENTHE 2008, 184-185. déli része a szondák tanúsága szerint negatív terület volt, emberi megtelepedésre utaló nyomokat ebben az irányban a megelőző feltárások során a feltárók nem észleltek. Később, az építkezéshez tartozó földmunkák során, háromszáz méterrel délebbre került elő a Dunaföld- vár-Ló-hegy lelőhely. Ezen a részen, a jellegzetes merőleges szakaszokból álló árokrendszer mellett, a homokhát gerincén a legmagasabb, a talajvíz hatásának legkevésbé kitett részen sorban elhelyezkedő gabonatároló gödröket, egy cölöpszerkezetes építményt, valamint egy kutat tártunk fel. A Ló-hegy lelőhelyen feltárt árokrendszer és a település többi objektumának tájolása megegyezik a korábban, az északi részen megfigyelt Árpád-kori település objektumainak tájolásával. Mind a két lelőhely Árpád-kori beásásaira jellemző volt, hogy betöltésükben erősen égett, hamus rétegek fordultak elő, valamint számos esetben kerültek elő emberi maradványok az objektumokból. A megfigyelt jelenségek és az előkerült leletanyag alapján valószinűsíthető, hogy a két lelőhelyrészlet ugyanahhoz az Árpád-kori faluhoz tartozott. A beásások előbb említett betöltési viszonyai, illetve a Ló-hegy lelőhelyen észlelt viszonylagos leletanyag- szegénység, a gödrök mintegy szisztematikusnak tűnő egykori kiürítése, valamint a Bíbic-alján megfigyelt pusztulás utáni planírozási réteg a település egy időpontban való pusztulására, majd tervszerű felszámolására és felhagyására utal.3 Az útépítéssel összefüggő humuszolási munkák miatt rétegtani megfigyelésre nem volt lehetőség a Ló-hegy lelőhelyen. Egyelőre magyarázatra szorul a két lelőhely közötti, objektumoktól mentes rész. Elképzelhető, hogy az Árpád-kori falusias jellegű települések belső szerkezetében keresendő a magyarázat. Az egykori Árpád-kori település belső szerkezetére és pontos kronológiájára vonatkozó következtetések levonására majd akkor kerülhet sor, ha a Bíbic-alja lelőhelyen végzett megelőző feltárás leletanyaga is publikálásra kerül.4 * Ettől füg3 SZENTHE 2008, 185. 4 A Dunaföldvár-Ló-hegy lelőhelyen előkerült telepobjektumokat és leletanyagot feldolgozta és publikálta Szilágyi 127
