Bárth János: Két véka féreje (Kecskemét, 2013)
I. Forrásbemutatás és töredékes elemzési kísérlet
messzire kerültek egymástól. Ha az időrend úgy hozta, más-más helységből származó, össze nem függő iratok sorakoznak egymás szomszédságában a leltárkönyv lapjain és a gyűjtemény iratkötegeiben. Aprólékos, filológiai búvárkodással rekonstruálhatók ugyan némely hajdani iratcsoportok, ámbár a múzeumba kerülés módja, ideje leginkább rejtve marad, a kibocsátó házak pedig jobbára azonosíthatatlanoknak látszanak a kutató számára. Témánk szempontjából azonban most az a fontos, hogy ezek az iratok leginkább székelyföldi családi levelesládákból, leveles zacskókból származnak. Tartalmi, tematikai, formai szempontból „megszólalásig” hasonlítanak azokra a társaikra, amelyeket székely magánházaknál találhat a szerencsés kutató. A Csíki Székely Múzeum Levéltári Gyűjteményében több mint 50 tétel a „Fiság lokjából”: Csíkszentgyörgyről, Bánkfalváról és Bánkfalva külön álló tízeséből, Kotormányról származik.6 Kutatásaim során más csíki és udvarhelyszéki iratokkal együtt Muckenhaupt Erzsébet muzeológus, segítő együttműködése révén ezeket is lefényképeztem, majd e forráskiadványom készítése során tanulmányoztam és részben fel is használtam. Ennek köszönhetően kerülhetett iratválogatásomba egy XVII. századi és több XVIII. századi dokumentum, amelyek jól kiegészítették a szentgyörgyi és a bánkfalvi családoknál talált többnyire XIX. és XX. századi iratokat. A székely családi levelesládákból származó, de a XX. század közepén már köz- gyűjteménybe vitt és napjainkban a Csíkszeredái Csíki Székely Múzeum Levéltári Gyűjteményében őrzött Fiság menti családi iratok jelzeteként a CSSZM. LGY. gyűjteményrövidítést használom a hivatkozott dokumentum múzeumi nyilvántartási számával együtt. Következésképp, ezek a közgyűjteményben őrzött iratok a megadott jelzet alapján bármikor könnyen visszakereshetők. Ritkán előfordult, hogy a múzeumi leltározó annak idején két-három azonos témájú iratot egybe fogott és közös szám alá sorolt be. Ilyen esetben az irat datálása, műfaja segít a gyors tájékozódásban. Az iratfeldolgozás és az iratválogatás szempontjai Iratfeldolgozás és iratválogatás a „terepen” Amikor néprajzi gyűjtés, „terepbejárás” során valamely háznál előkerül a családi levelesláda, leveles doboz, leveles zacskó, és remény látszik arra, hogy az iratok, fényképek gazdája hozzájárul azok tanulmányozásához, a kutatóra az a nem könnyű feladat vár, hogy gyorsan, lehetőleg minél kevesebb „terepidő” felhasználásával eldöntse, mi számít történeti dokumentumnak a ládában, dobozban, zacskóban. Néha, bizonyos helyzetekben a háznál kell elvégezni az alapválogatást, és a kutató csak a kiemelt iratokat viheti magával a másolás helyére. Szerencsésebb esetben az egész irategyüttes elvihető a gyűjtő szálláshelyére, ahol nyugodtabb körülmények között, alaposabb fontolgatások közepette történik meg a másolandó dokumentumok kiválasztása, borítókba rakása, a borítók feliratozása. 6 CSSZM. LGY. 31., 34., 40., 44., 49., 57., 73., 80., 94., 95., 96., 103., 105., 118., 123., 133., 193., 209., 217., 265., 266., 278., 279., 281., 282., 284., 317., 327., 329., 387., 425., 428., 429., 438., 449., 631., 635., 641., 642., 663., 664., 665., 671., 704., 711., 724., 227., 730., 738., 745., 748. 7
