Bárth János: Két véka féreje (Kecskemét, 2013)

I. Forrásbemutatás és töredékes elemzési kísérlet

idő végének meghatározásával, 99, 50, 40, 30, 28, 14, 7 esztendőre zavartalanná vált.

Néhány szerződésben a kiváltás körülményeit is meghatározták a szerződő felek. Például megállapodtak abban, hogy a földet tavasszal, Szent György nap táján, vagy ellenkezőleg, ősszel, esetleg nyomás idején kell a hitel visszafizetésével visz- szaváltani. Arra is akadt példa, hogy a két szerződő fél megosztozott az utolsó évi termésen, mivel a zálogba adáskor a föld be volt vetve.

A visszaváltás egyébként, ha egyáltalán megtörtént, lassan, sok idő elteltével következett be. Jellemző, hogy például egy 1862. június 1-jén zálogba adott Küsbértz tetején fekvő 3 köböl féreje zabföldet a zálogba adó utódai 1907. december 6-án váltottak vissza. (CSA. 8. 1.)

Azok a családok, amelyek hitelt vettek föl és emiatt földet zálogosítottak el, általában a zálogidő lejártakor sem voltak fényes anyagi helyzetben. Következésképp, földjük 14 év helyett esetleg hosszú évtizedekig zálogban maradt. A végrendeletekben és osztálylevelekben többször emlegettek régi zálogos földeket mindkét oldalon. A földzálogosító levelek hátulján vagy kísérőlapján utólagos bejegyzések révén néha évtizedekig követni lehet a zálogba adott föld sorsát. Előfordult, hogy a pénz hajdani hitelezője eladta a hitel beszedésének és a zálogos föld birtoklásának jogát. Az egykori zálogba adó fiainak, unokáinak „véreinek” ilyen esetekben más hitelező utódaitól kellett a földet visszaváltaniuk, mint akinek elődjük annak idején zálogba adta.

A földzálogosító levelek nem keltették föl a magyar néprajzkutatók érdeklődését. Falusi, mezővárosi, vagyis paraszti környezetből származó példányaik közreadására ez idáig nem igazán történtek kísérletek.

Az általam tanulmányozott csíkszentgyörgyi és csíkbánkfalvi családi levelesládákból, illetve a XX. században múzeumba került Fiság táji családi iratok közül 52 földzálogosító levél került elő. Nagy többségük a XIX. század középső évtizedeiből származik. Bár 1903-ban is adtak zálogba földet kölcsönpénz kamata fejében Csíkszentgyörgyön (CSA. 2. 19.), az efféle ügylet akkortájt már nem lehetett gyakori. A föld zálogba adásának divatja 1880 tájától valószínűleg veszített népszerűségéből.

Az előkerült 52 földzálogosító levélből 24 kapott helyet a mostani forrásközlésemben. Közülük egy a XVIII. században, 1788-ban készült. 12 irat a XIX. század első felében, 11 pedig 1850 és 1881 között keletkezett.

Örökös földeladások egyezséglevelei

Számtalan példa tanúsítja, hogy a XVIII-XIX. századi székelyek a bérletet, az árendálást is vételnek, vásárnak nevezték.16 Ezzel függhet össze, hogy a tényleges adásvételt mindig az örökös szó használatával, például örökös eladás, örökös vásár formájában fejezték ki. Ezért neveztem ebben a forráskiadványban is a hajdani adásvételi szerződéseket az örökös földeladások egyezségleveleinek.

16 Vö.:BÁRTH János 2011.65., 66. számú szöveg + VI./39., 65., 70.

19