Rosta Szabolcs (szerk.): Expo-monatur (Kecskemét, 2013)
Bugac-Felsőmonostor / Pétermonostora
32 EXPO-MONATUR / EKCnO-MOHATYP IPA 2 - 2012. A plébániatemplom A 2012. évben fő feladatunk a kolostoregyüttestől déli irányban nagyjából 50 m-re lévő, a 2001. évi erdőtelepítés során kiszántott és egy rövid leletmentés során akkor kisebb felületben kutatott plébániatemplom teljes feltárása volt. Alapvető kérdésként merült fel annak viszonya a 12-13. századi kolostorhoz. A megelőző geofizikai vizsgálatok révén igen pontosan tudtuk kitűzni szelvényeinket, melyek a teljes templom területét lefedték. Egy kisméretű egyhajós, félköríves szentélyzáródású, masszív szürke agyag és kőalapozású templomot tártunk fel. A felső lékosan tárgyalja. A dokumentáció elemzése még hátravan, a legfontosabb kérdésekre azonban már most is tudunk választ adni. 1. A kisméretű templom alaprajza már teljes egészében a rendelkezésünkre áll. Egyhajós, félköríves szentélyzáródású, masszív alapozású plébániatemplom állt a helyszínen. Belső mérete 10,2x5,3 m, az alapfalak 130-150 cm szélesek. Tájolása eltér a K-Ny tengelytől, szinte pontosan DK-Ény-i (53°). A templom alapozása úgy készült, hogy a mély alapozási árokba faragás nélküli, 30-50 cm vastag réti mészkő tömböket és szürke agyagot pakoltak, döngöltek rétegesen. Felmenő falak hiányában valószínűsíthető, hogy a 1,5 m mély alapozásra rakhatták fel faragott kváderekből a falakat. A plébániatemplom geofizikai felmérése reo(f>M3H'JKO Mepeiie napoxnjcice qpKBe The geophysical survey of the parish church szántott réteg eltávolítása után a templombelsőben közel 50 késő középkori, általában valamilyen szinten bolygatott sírt azonosítottunk, bontottunk ki. Több viseleti elem - gyűrűk, gombok, veretek, fülbevalók - és közel 30 pénz adtak választ alapvető kronológiai kérdésekre. Valószínűvé vált, hogy a templomot a közeli kolostor elpusztulása után betelepülő új népesség építette. Ezek részben kunok voltak, melyre mind a templom temetőjében, mind a településen egyértelműen hozzájuk köthető leletek nyújtottak bizonyítékot. A templom és a hozzá csatlakozó melléképület feltárása 10 szelvénybe fért bele. A plébániatemplom feltárási technikáját, dokumentálásának lépéseit a következő fejezet apróA plébániatemplom alaprajza’ légifotón „Tnoppr“ napoxMjcKe itpKBe Ha (j)OTorpa(j>MjM CHMMTbeHe H3 Ba3flyxa The layout of the parish church on an aerial photo 2. A templom alaprajza alapján egy viszonylag korai, 11-12. századi kisméretű plébániatemplomot valószínűsíthetnénk. Azonban az alaprajz típusán kívül semmi jel nem utal arra, hogy a templom a 14. század előtt már fennállott volna. Bár a templom tágabb környezetét nem vizsgáltuk át, a feltárt belső térben és közvetlenül a falakon kívül nincsenek a 13. századnál korábbra keltezhető sírok, leletek, vagy egyéb arra az időszakra utaló viszonyok. A legkorábbinak meghatározható sírok is mind a templom tájolását követik. Sárosi Edit a 2002 évi leletmentése során sem azonosított 13. századinál korábbi sírokat. 3. A 19-20. században történt többszöri nagyfokú bolygatás ugyan nem hagyott középko
