Rosta Szabolcs (szerk.): Expo-monatur (Kecskemét, 2013)
Bugac-Felsőmonostor / Pétermonostora
Bugac-Felsőmonostor / Pétermonostora 29 Rosta Szabolcs 2011-2012. évi feltárási eredmények IPÁI - 2011. Az IPA pályázat keretében 2011-ben nyílt lehetőség a Monostordomb környezetének kutatására. A rejtélyes Monostordombtól északra nyitottuk meg szelvényeinket, ahol egy nagyobb, az újkori bolygatásoktól valószínűsíthetően mentes terület volt. 5x5 méteres szelvényrendszer alapján dolgoztunk, csak kézi munkaerőt vettünk igénybe. A 2011. évi ásatási idényben 11 szelvényt tudtunk megnyitni és feltárni. Az ásatás elején talajradar segítségével próbáltuk megtalálni a legértékesebb felületeket. A geofizikai vizsgálat a domb környékén csak rész- eredményt ért el, melynek oka egyrészt a bolygatásokból eredő egyenetlen felszín, másrészt akkor még nem ismert ok volt. Csak később, az ásatás során derült ki, hogy a monostor törmelékrétege néhol a 2 méter vastagságot is eléri, így a nagy mennyiségű kőtörmelék miatt nem lehetett a talajradar eredményeit pontosan értelmezni. Az ásatást nehezítő tényezőként vehetjük figyelembe, hogy a 19. századtól a környéket újra benépesítő lakosság ezt a helyet használta temetkezési helyként, a környékbeli tanyák lakói pedig még az 1940-es években is temetkeztek e helyre. A legújabb kor sírjaiból mégis keveset kellett kiszedjünk, melynek oka a domb nagy részének 1950-es évekbeli elhordása volt. Ennek során kitermelték a domb lábával együtt a legújabb kori temető nagyobb részét is. Ezt az el- hordást korabeli légifotók alapján nyomon lehet követni. A vastag feltöltési rétegek miatt szerencsére a nagyfokú pusztítás a legtöbb helyen nem érte el a középkori rétegeket. A dombtól észak- nyugati irányban újabb kori kitermelés nyomai látszottak, melyek a helyiek elmondása szerint az 1960-as években történt kőépület alapozás kibányászásának nyomai. A 2001. évi erdő alá forgatás magát a dombot nem érintette. A feltárás feldolgozása során a számunkra elérhető legmodernebb módszereket alkalmaztuk, mely nagy előnyt jelentett mind a helyszíni dokumentálásban, mind az elemzésben is. Állandó légi fotózással és geodéziai felméréssel, fotogrammetriai módszerrel teljes térinformatikai feldolgozást tudtunk készíteni. A módszert folyamatosan finomítva a lelőhely jellegzetességeit figyelembe véve alakítottuk, melynek kifejtésére a későbbiekben egy teljes fejezetet szentelünk. A monostordomb szerepének tisztázása már a 2011. évi ásatás során megtörtént. Bizonyos, hogy nem őskori kurgán volt és nem is az újkori bolygatások során összehordott törmelékkúp. A monostor és település tatárjárás során történt elpusztulása után, a 13-14. század fordulóján bontják el a monostor-együttes épületeit, és a szintén akkor lebontott bazilika helyére a bontási törmelékből halmot emeltek. A monostordombtól illetve bazilikától északra helyezkedett el a kolostor épülete, melyből az ásatás révén egyértelműen azonosítató volt az épület-együttes keleti szárnya. A kolostornak két építési periódusát lehetett elkülöníteni ezen a szakaszon. Újdonság volt a kolostor építését közvetlenül megelőző, nagy sírszámmal jelentkező keresztény temető feltárása is, melynek felhagyása pénzzel keltezhetően az 1140-es évekre tehető, egyúttal az építkezés megindításához köthető. A szintkövetése feltárás még az aránylag kis felület megnyitása ellenére is alkalmasnak bizonyult komolyabb következtetések levonására. A feltárt terület kronológiai rendszere az alábbiak szerint alakult: 1. A tágabb területen a korai Árpád-korban már élt egy település, melynek nagy sírszámú, soros jellegű temetőjét a későbbi kolostor alatt találtuk meg. A 19. járószint egy humuszos felület, a temető használatának idejét jelzi. A sírok ritkán szegényes mellékletet tartalmaztak, főként „S-végű” karikaékszereket, melyeket helyzetük alapján néha fülbevalónak használtak, más esetekben néha 3-4 darabot is összekapcsolva valamilyen fejfedőre, fátyolra varrhattak rá. 3 sírban gyöngyökből álló nyakláncot találtunk, 4 sírban egyszerű nyitott végű karikagyűrű volt. A sírsorok néhol már elkezdtek összecsúszni, vannak 3-4 szeres szuperpoziciók is a sírok kő-
