Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)

A történeti források alapján bizonyosnak látszik, hogy a XVI-XVII-XVIII- XIX. században Erdély katolikus falvaiban és városaiban a híveknek volt autonóm, önigazgatású egyházi szervezete, amely a XX. századi egyházközség előképének számított, és amelyet, különös módon, a többféle jelentéssel is megterhelt megye szóval jelöltek. Megye néven működtek a reformátusok hasonló funkciójú egyházi szerveződései is." Valószínűnek látszik, hogy a megyenek nevezett egyházközségi szervezet Erdélyben a különböző felekezetek reformáció előtti időkre visszanyúló közös hozadéka.

A megye, vagyis az egyházközségi szervezet erdélyi létezését, szerepét, jelentőségét nyelvi adatok sokasága tanúsítja.

Az udvarhelyszéki törvénykezési jegyzőkönyvek közzétett szövegei két korai adatot szolgáltattak az egyházközség megye megnevezésére. 1592-ben egy malomfalvi és farkaslaki vonatkozású perben keletkezett a következő szöveg: „Gialaj Georgi deáktol pechetet keretek, úgj tiltam megh capitan uram pechetiuel az templumnal, mikor mind az megiebeljek ott lettek volna... ”n A megyebeliek kifejezés akkortájt a malomfalvi panaszos fél szóhasználata szerint az udvarhelyszéki Szentlélek, Malomfalva, Bogárfalva és Farkaslaka népét jelentette, akik egy megyét alkottak, a templomos falu, Szentlélek megyéjét. 1596-ban egy tarcsafalvi vonatkozású perben egy váraljai lakos emlegette a templom egyik birtokáról döntést hozó megyét: „Az Zentegihaz Mezejenek kit hjnak tudom, hogj egjzer Marton Deák kiraljbirosagaba predicatio után a’ chinterem eleött Tarchafaluan az megjeteöl siuege le veue kere megh abban égj darabot, s megh eugedek;”* 12 13 Az esemény egyébként azért volt fölöttébb emlékezetes a cinteremben tartózkodók számára, mert a kérelmező alázatos viselkedésével nagyon megtisztelte a megyét, amikor régi szokás szerint „süvegét le véve” kérte az áhított földdarabot. Föltehetőleg az efféle jelenetet nevezték a XVII-XVIII. században a székelyek szép kérés-nek.

A Székely Oklevéltár új sorozatában kiadott lustrák szövegében is előfordul a megye egyházközség jelentése. Egy 1569 körül keletkezett összeírás szövegében olvasható a „Somlijó megjeje” kifejezés.14

Veszély Károly Erdélyi Egyháztörténeti adatok című művének közreadott dokumentumaiban, valamint Imreh István A Törvényhozó székely falu című könyvének falu- és megyetörvény-közléseiben a megyére vonatkozó történeti adatok sokasága húzódik meg a XVII-XVIII-XIX. századból.15

Szabó T. Attilának az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárba rendezett hatalmas szógyűjteménye a megye szó egyházközség jelentésére is viszonylag sok adatot sorakoztatott fel a XVII-XVIII. századból. Ugyanez vonatkozik a megye szóból képzett megyebíró (egyházközségi gondnok), megyegyűlés (egyházközségi gyűlés), megyeháza (parókia), megyehites (egyházközségi esküdt), megyebeli (egyházközA „ megye ” szó a történeti forrásokban

" POKOLY József 1905. IV. 118-119., DÁVID György 1931. 19.

12 SzOkl. 1983-2006. II. 113/15.

13 SzOkl. 1983-2006. II. 276/199.

14 SzOkl. 1983-2006. VII. 69.

15 VESZÉLY Károly I860., IMREH István 1983.

9