Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
felelően jutottak hozzá a pap és a kántor együttes kepe- és stoláris jövedelmének kilenced részéhez. Változások a XIX. század végétől, jobbára a XX. század első felében következtek be, amikor fizetés-kiegészítő tényezőként községi támogatás és államsegély befolyásolta a tanítói fizetést. A XX. századi kérdések taglalását viszont ez a könyv nem tekinti feladatának. A tanító munkája Iskolai tanítás Az iskolai tanítás terhe jórészt az altanítóra, vagy ha több is volt, akkor az altanítókra nehezedett, mivel a tulajdonképpeni főtanító, a kántor sok időt töltött a kántori tevékenységgel és viszonylag kevés ideje maradt a gyermekekkel való foglalkozásra. A lakosság létszámnövekedésével nőtt a temetések száma is, a temetések viszont a kántort egyre több időre elvonták az iskolai tanítástól A tanítás tartalmi kérdései nem tartoznak e könyv szűkebb témájához, ezért itt nem esik róluk szó. Ellenben szükséges megemlítenem néhány adalékot, amelyek arra utalnak, hogy XIX. század közepén Szentgyörgy megyéjében volt némi törekvés az átlagosnál igényesebb iskolai oktatás megvalósítására 1842-ben, a megye gyűléseinek jegyzőkönyve szerint, Tankó Albert plébános olyan iskolát akart indítani Szentgyörgyön, amelyben az egyik altanító oly mértékben felkészítette volna a diákokat latinból, hogy Somlyón a negyedik osztályban tanulhassanak tovább: „Fel hozatott a Nemes Gyülekezet előtt, hogy Méltóságos Fő Tisztelendő Esperest Tankó Albert úr által meg hirdettetvén az Anya-Templomba[n\, hogy egy Deák oskolát akarna folytatattni anyira, hogy abból innen Somlyóra mehet a Tanítván Gyerek a 4-dik oskolába^n], és azért [a] Gyermekeket fogja tanítani egy harangozó, aki ahoz értő fog lenni a mostani harangozói béren. ” A megye örömét és háláját fejezte ki plébánosának, és felajánlotta házának egyik helyiségét az iskola céljára.1296 1846-ban a megye egy havasi kaszáló jövedelmét ajánlotta fel a szükséges „háromajkú tanító” bérének biztosítására: „1846. év Februarius 20-dik napján Telyes Megye gyűlése atyailag gondoskodván Elemi oskolánkba egy] német, magyar, Deák ajkú tanítóról, leg küssebb ellen mondás nélkül azt határoztuk, hogy Aklos terén lévő széna helyünk[ ről] évenként kobozás úttyán1297 bé jövendő... öszveg fordíttassék a fenn nevezett három ajkú tanító számára. Ha ellenben ezen széna helyünk viszontagság alá jőne vagy hatvan pengőig fel nem érne, aj áljuk magunkot a szükséges irtásokra. ”1298 1865. január 14-én Szentgyörgy megyéje a tovább tanulni szándékozók latin nyelvi előkészítését Péter József káplánra bízta: „Miután a nemes megye a míveltségnek terén haladni akarván, általános tanátskozásokba botsátkozott afelett, 1296 M. 3. B. 235. 1297 A kobozás szó valószínűleg árverést, licitálást jelentett. Különös, de nem szerepel a SZT-ban. Csík- szentgyörgyön viszont 1840 és 1882 között többször előfordult. Például a Nagyboldogasszony kápolna 1840. évi számadásában: „A ’ nagy szél, magas hegyen lévén az kápolna, fedelét és kerítését, ereszét, kapuit összvetörte, kobozás útján mindeneknek reparátiojára fizetett. ” (M. 8. 376/1843.), A koboz szó 1882. évi „árverésre kijelöl” jelentésére: BARTH János 2007. 236. 1298 M. 3. B. 225v. 373
