Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
Becze János „instructor”, (1721 )1-SI Kovács József „ludimagister seu instructor” (1743),1282 „József deák úrnak, akkori tanítónak” (1745).1280 1281 1282 1283 Vitos Ferenc „deák”, „harangozó", „tanítómester”(1788)1284 Istvánffí Antal „ludi magister”, „Antal deák”, „harangozó” (1800, 1802, 1803) A Potyó-per főszereplője volt. 14 évi csíkszentgyörgyi segédkántorkodás után 1803-ban Szentgyörgy megyéjének kántortanítója lett.1285 Sólyom Mihály „campanator” (első altanító), (1823, 1830)1286 Boga Bálint „campanator” (második altanító), (1823)1“87 Markaly József „campanator", (1830)1288 Markaly István „pro magister", (1866), „altanító”, (1869)1289 Antal János „altanító”, „első altanító ”(1869, 1872)1290 1291 1292 1293 1294 Szász Imre „ altanító", (1876)1“91 Márton Sándor „Második altanító, „altanító" (1872, 1873, 1876.j1"9“ Kiss Antal „rendes tanító ”, (1876)1'9’ Balog Lajos „altanító”, (1884)1"94 A XIX. század vége táján, amikor a korábbinál jóval több altanító fordult meg Szentgyörgyön, és a megyében gyakorivá vált a tanítóváltozás, a tanítók magasabb állásba távozása, az egyháztanács és a plébános kifejezetten a szentgyörgyi katolikus iskola elismerésének tekintette tanítóinak sikereit. 1887. január 23-án az egyháztanács és az iskolaszék ülésén a két évvel korábban tanítóvá választott jó képességű Balog Lajos előlépése és Oláhláposra távozása kapcsán Nagy Lajos plébános büsz- kélkedéssel állapította meg: „Nemes megyénknek gyakran kell tanító választás végett iskolaszéki gyűlést egybe hívni, de ezen körülményt előnyösnek kell tartani azon tekintetből, hogy ez Csík Szentgyörgy megyéjére nem közönséges díszt áraszt, olyan tanítókat szemelvén ki minden üresedési állomásra, kik képességüknél fogva érdemesekké válnak más hitközségek általis megválasztatni, s így Szentgyörgy mint egy tanítói szemináriumul szolgálván. ”1295 Fentebb, a kántortanító jövedelmeinek tárgyalása során sok szó esett a segédkántorok, altanítók, „harangozok” jövedelméről is, akik a XVII-XVIII. században, valamint a XIX. század nagy részében a fentebb ismertetett tercialitás elvének meg1280 M. 31. 187. 1281 M. 17. 206. 1282 M. 21. 1019. 1283 M. 6. 334. 1284 M. 2. 153. 1285 M. 2. 107., M. 9. 1803. 1286 M. 26. 66., M. 27.31. 1287 M. 26. 66. 1288 M. 27.31. 1289 M. 28. 18., M. 11. 1872., M. 4. 3. 1290 M. 4. 3. 1291 M.4. 21. 1292 M. 11. 1872., 1873.,M. 4.21. 1293 M. 4. 21. 1294 M. 29. 1885.1.,M.4. 81-82. 1295 M. 4. 91. 372
