Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
Bizonyos papi ténykedések alkalmával, például házszenteléskor, keresztelőkor, asszonyavatáskor az érintett családok természetbeni ajándékokat adtak megyéjük plébánosának. Ezeket a XVIII-XIX. században nem tekintették jövedelemnövelő értéknek, ezért a történeti forrásokban ritkán esett szó róluk. Itt is mellőzhetném említésüket, de néprajzi jelentőségük miatt érdemes számon tartani őket. Az 1809. évi, már többször idézett csíkszentgyörgyi plébánosi jövedelemkimutatás készítői, miközben szabadkoztak, hogy efféle „keveset érő” „bevételeket” is felemlegetnek, csak úgy mellékesen, fel is sorolták a néprajz számára fölöttébb figyelemre méltó lakossági adományokat: „Ha a vízkereszt napi egy két véka borsóból, kendermagból álló hasznocskát, nem kiilömben a keresztelő fonadék gyertyát, az avatáskori tojást, csirkét és kendőt... fel venni nem tartyuk az egyházi jövedelemhez tartozó dolognak. ” Hangsúlyozták, hogy ezek elmaradása esetén is „a ház szentelésbéli, keresztségbéli és avatásbéli szolgálatok... meg nem tagadtatnak. ”1233 A PLÉBÁNOS VAGYONA Az erdélyi plébánosok a XVIII. században és a XIX. század első felében módfelett különböző anyagi lehetőségek közepette végezték munkájukat. Egy vegyes vallású, vegyes nemzetiségű kis falu, néhány fős íílíákat is gondozó, katolikus plébánosának életfeltételeit, anyagi körülményeit nehéz egy napon említeni egy nagy lélekszámú, tisztán katolikus székely megye plébánosának helyzetével, aki esetleg még főesperesi címet is viselt. A plébániai irattárak és egyházi levéltárak papokkal kapcsolatos irataiban olvashatunk olyan falusi plébánosokról, akik nehezen éltek, akik számára az elemi életfeltételek előteremtése is gyakran gondot okozott. Láthatunk olyan papi végrendeleteket, hagyatéki leltárakat, amelyekben némi pénzen kívül ruhák, személyes tárgyak játszották a főszerepet. Olvashatunk persze olyan iratokat is, amelyekben módos falusi plébánosok sejlenek fel előttünk. Az ilyen végrendeletekben és hagyatéki leltárakban viszonylag nagy összegű pénzek, szántóföldek, kaszálók, lakóházak, gazdasági épületek, állatok sorakoznak. Volykul József kézdi-orbai főesperes, aki 48 éven át szolgálta plébánosként Gelence megyéjét, pénzbefektetés gyanánt felvásárolta Gelence határában az eladó, vagy zálogba adandó szántóföldeket. 1818. május 8-án kelt testamentumában többek között Gelence templomának hagyott négy szántóföldet.1234 1235 Tóth Ferenc ozsdolai plébánosról írták 1753-ban, hogy az előző években Gelencén egy gazdaságot működtetett és Jószágában” zsellért tartott.1233 Pap János alcsík-kászoni főesperes, címzetes kanonok 1786-tól 1824-ig, vagyis 38 esztendeig volt Szentgyörgy megyéjének plébánosa. Az 1824-ben Csíkszentgyörgyön bekövetkezett halála után bőséges hagyatékán sokat huzakodtak az örökösök. Főleg udvarhelyi rokonai, a vérek elégedetlenkedtek, mert nehezen A nép önkéntes, apró adományai a plébánosnak 1233 M. 11. 1810. Közölve: BÁRTH János 2001. 193. 1234 M. 112. 6-23., Közölte: BÁRTH János 2011. 172. 1235 M. 53.1753., Közölte: BÁRTH János 2011. 164. 353
