Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
jutottak hozzá örökségükhöz. Bár az egész hagyaték „készpénz és szerzett jószág” részéből csak egyharmad rész illette meg a véreket, Tankó Albert utódplébános, hagyaték-végrehajtó 1826-ban 5923 forintot ígért nekik, ami nem kevés összegnek számított akkortájt.123'1 Tompos József paptanár Csíkszentgyörgyön született. 1807-ben szentelték pappá Gyulafehérváron. Tusnádon és Máréfalván lelkipásztorkodott, majd tanár lett a székelyudvarhelyi „királyi oskolában”. Betegségére való tekintettel 1828-ban abbahagyta a tanítást és visszavonult csikszentgyörgyi házába. 1828 májusának utolsó napján megíratta végrendeletét. 1829. július 29-én meghalt. Tompos József végrendelete sokat elárul egy csikszentgyörgyi születésű, székely falvakban plébánoskodó, majd egy kisvárosban tanárkodó, de közben szülőfalujában házat, földeket birtokló székely pap anyagi viszonyairól, vagyonáról. A végrendelet diktálója világosan megfogalmazta vagyonának két alapforrását, családi örökségét és hivatali keresményeinek hasznát: „Földi kevés javaim Isten jó voltából két kút Főből, úgy mind: ősi jószágaim hasznából és egyházi hivatalaim jövedelmiből származtak. ” Úgy látszik, a pappá válás, a felnevelő falu társadalmából való átmeneti kiszakadás nem jelentett kizáró tényezőt a családi vagyon felosztása során. Tompos József, bár volt három fiú- és egy leánytestvére, 18 évvel korábban, tehát 1810 táján, pap létére örökölt szülei vagyonából, még pedig nem is keveset: „27 köböl féreje szántóföldet”, egy „tanorok kertet”, két malom és egy ványoló hasznához való jogot. A malmokkal és a ványolóval kapcsolatos kijelentésem azért igényelt ilyen bonyolult fogalmazást, mert a végrendeletből nem derül ki, hogy ezeket a műszaki berendezéseket teljes egészében megörökölte-e, vagy közösen birtokolta valamelyik testvérével. Mindenesetre a malmokból évente 15 köböl vámgabona, a ványolóból évente 12-13 magyar forint haszna származott. A tanorok kert rendszerint 5-7 „terűre való” szénával növelte bevételét. A vég- rendelkező nem tért ki rá, de valószínű, hogy a „27 köböl férejű”, mindkét „mezőben” elterülő szántóföldeket ’’feléből” műveltette, mivel fele termésre számíthatott. Örökségéhez zálogból kiváltott még „34 köböl téreje” földet, amelynek terméséből fél vagy harmadrész illette. Valamelyik testvére nem gazdálkodott eredményesen, vagy korai halála akadályozta meg vagyona megőrzésében és gyarapításában. Valószínűsíthető, hogy a fentebb említett 34 köblös föld is családi birtok volt, és az egyik Tompos-örökös adta el zálogbirtok gyanánt. Még a Körösmény tízesben álló „ős ház” is zálogbirtokként idegen kézre került. Kánya Istvántól és Kánya Imrétől váltotta vissza a végrendelkező pap 211 magyar forinttért. Tanulságos, hogy a visszaváltott „ős jószágot” unokaöccsére, elhunyt testvére fiára, Tompos Andrásra hagyta, akit egyszer „ötsém”, máskor onokám megnevezéssel illetett.1236 1237 Tompos József Körösmény tizes területén „keresményéből” szerzett egy üres beltelket, amelyre házat és gazdasági épületeket építtetett. A saját házában töltötte 1236 M. 8. 1172/1829. 1237 Az onoka szó itt nyilvánvalóan unokaöccs értelmű. Az unoka szó szokatlan unokatestvér jelentésére: SZT. 1975-2009. XIII. 771. 354
