Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
lobbizásának áldozata lett. A levélváltások eseménytörténetének bemutatása nem e tanulmány feladata. Csupán két mozzanatra utalok. A küzdelmek során 1832 nyarán „...a mező városi jussal való élhetés privilégiumát” is kérelmezték a szentgyör- gyiek. 1835-ben pedig, vesztett ügyük ellensúlyozásaként, pontokba szedetten érvelő, hosszú levélben szorgalmazták az Uz-völgyi vám létrehozását, amelytől a moldvai kereskedelem és a szentgyörgyi piac fellendülését remélték.514 A megye piaci bevételei a XVIII. század első felében A XVIII. század első felének megyebírói számadásaiban, a „Szentgyörgy részéről valókban” és a „Bánkfalva részéről valókban” egyaránt szerepeltek piaci jövedelemként, piaci praventusként számontartott bevételek. A néhány szavas számadáskönyvi bejegyzésekből nem derül ki, hogy a piac üzemeltetését bérelte-e valaki, vagy valamiféle „házi kezelés” révén keletkeztek a bevételek. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy az 1740-es években több esztendőn át szentgyörgyi „Pál István egyház fia” számolt el a piaci praventussal. Ez jelentheti azt, hogy Pál István piacbérlő volt, de jelentheti azt is, hogy Pál István, mint szentegyházfia, a megye megbízásából feladatként végezte a piaci helypénzek kezelését.515 Legelőször az 1728. évi piaci bevétel került a megye számadáskönyvébe 1729- ben: „Pro Anno 1728 a Piaczi jövedelemről való rátio Nemzetes Kovács Tamás és Keresztes Kelemen uramék megyebíróságokban per A nnum piaci jövedelemből per- cipiáltak 6 Ft. 68 den ”.516 A korai piaci számadásokban látható, hogy akkortájt gyakorlatban volt a tertialitás néven emlegetett harmadolás a megyebírák jutalmazására. A fentebb említett 1728. évi 6 Ft 68 denáros piaci jövedelem esetében a következő bejegyzés árulkodik a harmadolásról: „Ezen 6 forintokból, hatvan nyolcz pénzből, harmada szolgál a Megye Bíróinak, úgy mint 2 Ft 22 den”. Az 1729. évi piaci jövedelemre hasonló sors várt: „Pro Anno 1729 piaci jövedelemről való rátioia ugyan Kovács Tamás és Antal Balás Uraméknak ... percipiáltak eő kegyelmek 4 Ft 90 den., ... Ennek harmada cédái Megye bíró uraiméknak, úgy mint 1 Ft 63 den. És így marad a Templomnak 3 Ft 22 den 517 Az 1746. évi piaci jövedelem megoszlását így örökítette meg a számadáskönyv: „Szent Györgyi Pál István úr így rátiotinál ab Anno 1746 die 3-tia Mártii usque ad Annum 1747 1-mam mártii. Percipiált eő kegyelme piaczi proventust flo. hung. 13, ennek tertialitását ki vévén megye bíró uraimék számára, marad templom részére flo. hung. 8 den. 80. ”.518 514 515 516 517 518 M. 3. A. 50-54. Pál István befizetéseire: M. 6. 331., 335., 502. M. 6. 279. M. 6. 280. M. 6. 335. 198
