Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
be.485 A következő évben, 1796-ban ugyancsak a plébános árendálta az előző évi áron Katorga tövét486 Visszatérve Tankó Albert plébános megyei adományként kapott havasi kaszálóihoz, megállapítható, hogy a jeles plébános a következő megyei kaszálóadományt 1843-ban érdemelte ki azzal, hogy saját költségén toronyórával ékesítette a szentgyörgyi megyés templom tornyát, sőt vállalta a toronyóra üzemeltetésének finanszírozását is. A megye akkor a korábban átadott Katorga alatti kaszáló szomszédságában a Katorga patakon felyül adományozott számára egy darab szénafüvet. A megye aprólékos, óvatoskodó előrelátással kikötötte, hogy ha tűz, mennykőütés, vagy földingás következtében a toronyóra elpusztulna, tehát nem kellene működtetni, az újonnan adott kaszáló szálljon vissza a megyére. Ugyancsak a megyéé legyen újra a kaszáló, ha Tankó Albert halála után az új plébános nem vállalná föl a toronyóra „reparálását és j ártatását”.487 1844. április 21-én Szentgyörgy megyéje gyűlést tartott, amelyen egyezmény jött létre Tankó Albert plébános és az általa pásztorolt megye között. Kiderült, hogy a gondos plébános az utóbbi hónapokban a saját vagyonából 183 m. forint 16 krajczárt költött a templom védelmét elősegítő zárakra, ablakrácsokra és hasonlókra. A megyének illett volna az összeget megtéríteni, de nem volt miből. Ezért a megye ismét kaszálót adományozott a papnak: ...azon summában Nemes Megyénk Aklos bértze alatt lévő azon darab kaszáló helyét ajánld, mely vagyon nap keletről a nemes Szabó Miklós úr, délről Bánkfalvi gyalogkatonák Mihály István és Jósef nyugatról a nemes megye szabad páskuma, északról a patak szomszédságában, melyet a sokszor tisztelt fő tisztelendő Esperest úr is el fogada,... olyan feltétel alatt,... hogy azt élete [utolsó] napjáig szabadoson használhassa, úgy hogy ahoz adig senkise jusson, holta után pediglen maradgyon a kálvárián lévő kápolna szükséges reparaltatására örökösön ”488. 1852. február 12-én, Tankó Albert plébános halálhírének vétele után, a megye gyűlése határozatot hozott arról, hogy a föhavasbíró mit és hogyan cselekedjen a plébánosnak adományozott, majd halálával a megyére visszaszáll havasi kaszálók szénatermésével.489 Kaszáló a kántortanítónak A XVIII. század utolsó negyedében valamiféle hagyománynak számított Szentgyörgy megyéjében, hogy a Csinód töve nevű havasi szénatermő helyet a kántor kapta meg a megyétől árendába. 1782-ben Potyó Ferenc kántor kért és kapott szénafüvet Csinód tövin a megyétől egy esztendőre. Az adományról, szokatlan módon, egyes szám első személyben reverzalist állított ki, amely bekerült a megye protokollumkönyvébe is. Mivel egy 485 M. 2. 101. 486 M. 2. 102. 487 M. 3. A. 81. 488 M. 3. A. 82. 489 M. 3. A. 118v. 192
