Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
hivatala.1’ Bármilyen furcsa, a három jegyzék képileg, valamint a számadatok és a földrajzi nevek vonatkozásában nem hasonlít egymásra. Az eltérésekkel kapcsolatos nehézségek taglalására e tanulmány nem vállalkozhat. Helyette a földrajzi megjelölések tekintetében jobbnak számító jegyzékből és a megye XVIII-XIX. századi jegyzőkönyveiből, irataiból kigyűjtöttem azokat a nagyobb földdarabokra, erdőkre vonatkozó helyneveket, amelyek érzékeltetik, hogy mely havasi területekre vonatkoztak a „megye jószága”, „megye havasa”, „megye territóriuma” kifejezések. A számba jöhető havasi helynevek a következők: Aklos, Aklos bérce, Aparé sorka, Bagjod pataka tájéka, Bencze pataka tájéka, Bertalanok pataka tájéka, Bolondos, Csínod pataka tájéka, Csobányos vize tájéka, Drániczás pataka tájéka, Egerszék, Egettvész, Fióka dombja, Fejér víz pataka tájéka, Harukáj, Jó ösvény sorka, Katorga, Kárulyé pataka tájéka, Kend oldala, Kerekük sorka, Kristine, Küs Széked teleke, Lajtorjás, Lesőd, Lovászó, Mostyán teleke, Ördögkő, Papsa teleke, Sáros pataka tájéka, Szőke ponkja, Uz vize tájéka. A fent említett telekkönyvi birtokjegyzékek közül kettőben egyeznek a birtokegységek hold és négyszögöl számai. Ha ezek közül összeadjuk a fontosabb tételeket, vagyis az erdőket, legelőket, kaszálókat, és elhanyagoljuk az utakat, árkokat, vízmosásokat, az összeadásunk végeredménye túllép a 9.000 kataszteri holdon. Ez a kerekítve 9.000 holdasnak nevezhető jobbára erdős, hegyes-völgyes terület jelentette a XVIII-XIX. században Csíkszentgyörgy megyéje havasait. Ezen a területen kívül még az ún. revindikált havasok közül is kettőt, Keresztest és Sólyomtárt magáénak tartotta Szentgyörgy megyéje. Revindikált havasoknak nevezték azokat az Erdély-széli havasokat, amelyeket 1657 és 1769 között a moldvaiak apránként elfoglaltak, majd amikor a kormányzat revindikálta, vagyis visszaszerezte azokat, egy 1783. évi császári parancs következményeként nem kerültek a hajdani birtokos közösségek kezébe, hanem hosszú ideig a határőr katonaság céljait szolgálták, majd megalakult belőlük a Csíki magánjavak néven emlegetett havasi birtok.313 314 A XIX. század közepén híre járt, hogy van remény a revindikált havasok visz- szaszerzésére. Csíkszentgyörgy megyéje is sokat szorgoskodott a két havas, Keresztes és Sólyomtár visszaszerzése érdekében, de törekvését, Csíkszentmárton megyéjének hasonló igyekezetével ellentétben, nem koronázta siker.315 A havasok védelme a szomszédoktól Szentgyörgy megyéje a XVIII-XIX. században nagy igyekezettel őrködött, hogy a Csobányos patak és a Kászoni-medence közé eső havasait megőrizhesse foglalásra, birtokszerzésre hajlamos szomszédaitól. Különösen Mindszent és Szentmárton megyéivel gyűlt meg a baja több alkalommal. Mindszent megyéjével az a körülmény adott okot a villongásokra, hogy a múlt ködébe vesző idők óta nemcsak Szentgyörgy megyéje birtokolta az értékes lesődi havast, hanem a tőle viszonylag távol fekvő Mindszentnek is része volt benne. A 313 M. 11. 1909. CSIGYKI, CSIBKI. 3,4 KOCSIS Lajos 2008. 14-41. 315 M. 3. A. 118v., 119., 186v., M. 3. B. 215. - Vö.: KOCSIS Lajos 2008. 27-28. 144
