Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
egyesül a két falu, a megye elveszti több évszázados integráló szerepét. Következésképp a megye birtokából kikerülhetnek a havasok, mert a megalakuló új község majd kezeli azokat - hirdették bizonyára az egyesülés pártján állók. Úgy látszik, hogy a két község akkortájt végülis nem egyesült, de körjegyzőségbe szerveződött. A körjegyző és az általa vezetett közigazgatási hivatal Szentgyörgyön székelt.309 1910 táján sok huzavona árán megszűnt a szentgyörgyi körjegyzőség.310 Szentgyörgynek és Bánkfalvának újra külön jegyzője lett. Mindebből itt most az a fontos, hogy valószínűleg a községegyesítési, majd a körjegyzőségből való kiválási törekvések, mozgalmak, helyi intrikák is befolyásolták a megye havasainak községi, majd közbirtokossági tulajdonba kerülését, illetve az 1909-1910. évi visszaszerzési törekvések kudarcát. 4. A XX. század első évtizedének közepén végrehajtott rosszemlékű arányosítás meghatározta a gazdák eszmei résztulajdonának mértékét a havasi erdők és legelők tekintetében is. Ezeknek az eszmei résztulajdonoknak a működtetésére a XX. század elején formálisan is megalakultak az ún. nagy közbirtokosságok,311 amelyeknek működése jobbára azokra a területekre terjedt ki, amelyek valaha a megye birtokában voltak. 1909 táján a felmerült visszaadási igények teljesülése esetén a szentgyörgyi és a bánkfalvi közbirtokosság elvesztette volna létjogosultságát, feladatát, szerepét. 5. Incze Domokos plébános 1909. évi vizsgálódásai azt a nem meglepő körülményt is felszínre hozták, hogy 1874-ben a megye havasvesztésében némi szerepet játszott bizonyos vezető személyiségek egyéni vagyonszerző törekvése is. A megye havasainak neve, helye, fekvése A havasok elvesztéséről szóló rövid kitérő után azt a kérdést tesszük fel: Hol feküdtek a XVIII-XIX. században Szentgyörgy megyéjének havasai? A kérdésre egyszerűen úgy válaszolhatunk, hogy kijelentjük: A megye hajdani havasai ott terültek el, ahol a XX. század első felében Csíkszentgyörgy és Csíkbánkfalva havasai feküdtek. Ez a terület pedig nagyjából azonos azzal a területtel, amelyet a XXI. század elején a csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi „nagy” közbirtokosság magáénak mondhat. A csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi tízesek működéséről írott könyvem egyik térképén sok utánajárás és konzultáció után megpróbáltam ábrázolni is a közbirtokossági havasok kiterjedését.312 A hajdani „megye havasai” helymeghatározásához forrás gyanánt kínálkoznak a régi, 1874 táján használatban volt telekkönyv „megye’-tulajdonra vonatkozó adatai. Efféle jegyzékből e sorok írásakor három is rendelkezésemre állt. Egyiket Incze Domokos plébános kérésére állította ki 1909-ben a szeredai telekkönyvi hivatal. A másik kettőt az ezredforduló táján fénymásolta az újjáalakuló szentgyörgyi és bánkfalvi közbirtokosság számára a harmadik évezred elejének szeredai telekkönyvi 309 A kérdéskörről bővebben a III. fejezetben esik szó. 310 M. 4. 305., 307. 311 A közbirtokosság fogalmára, a csíkszentgyörgyi és a csíkbánkfalvi közbirtokosságok működésére: BÁRTH János 2010. 312 BÁRTH János 2007. II. tábla, alsó térkép. 143
