Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
V. A MEGYE JAVAI ÉS AZOK HASZONVÉTELEI A MEGYE HAVASAI /) megye havasbirtoklása a XVIII—XIX. században A Fiság patak völgyében felevő, Szent György megyéjét alkotó két falu: Szentgyörgy és Bánkfalva, a XVIII-XIX. században a patak baloldalán húzódó hegyek tizestilalmasai, tizeslegelői mögött, keleti, északkeleti irányban a moldvai határ tájáig nagy kiterjedésű havasi területeket mondhatott magáénak. A havasok birtoklásának kezdete, a legtöbb székely falu havasbirtoklásához hasonlóan, jeltelen történelmi korokba, valószínűleg a középkor évszázadaiba, vagy legalábbis a középkor és a koraújkor fordulójára, a mozgalmas XVI. század tájára nyúlik vissza. A történeti forrásokkal elérhető időben a megyét alkotó falvak számon tarthatták, hogy melyik havas, melyik helység kötelékébe tartozik. Valószínűsíthető, hogy bizonyos korszakokban bizonyos havasok saját, faluközösségi hasznosításával is megpróbálkoztak. Eredményesebbnek bizonyult azonban a közös hasznosítás. Ennek megvalósítására, szervezésére a két falut összefogó egyházszervezeti egység: a megye látszott a legalkalmasabbnak. Ezért a két falu communitása a szentgyörgyi és a bánkfalvi havasok többségét ismeretlen időpontban Szent György megyéje kezelésébe adta, illetve bizonyos havasok eleve a megye neve alatt kerültek a szentgyörgyiek és a bánkfalviak kezére. A megye által kezelt, a megye révén hasznosított havasokat, ködbe vesző múltbéli sorsuk esetleges különbözőségeire való tekintet nélkül a táj népének szóhasználatában megye havasa, megye erdeje, megye jussa kifejezésekkel illették. A „megye havasai” között kitüntető helyet foglalt el a szentgyörgyi és a bánkfalvi székely gazdák „szemefénye”, a körülbelül 2000 holdasként emlegetett Lesőd havasa, Szentgyörgy megyéje és Kászon határán. Mivel a füves fennsíkokat és erdős hegyoldalakat egyaránt magába foglaló magas fekvésű, szép kilátást nyújtó terület a szentgyörgyi-bánkfalvi élettér szélén feküdt és hosszú szakaszon kászoni földdel érintkezett, időnként összecsapások, határvillongások, fel-felújuló viták terrénuma volt. 1711-ben megegyezéssel zárult az éppen aktuális vita. Az egyezség létrejöttének örvendező felek megemlítették, hogy a nézeteltérések elsimítása ugyanúgy történt, mint korábban, Báthori Zsigmond fejedelem (1581-1602) idején: „A miképpen boldog emlékezetű néhai Báthori Sigmond fejedelem idejében per contractum megalkhattak volt Csíkszentgyörgy megyebeli uraimék és Kászon megyéje beli uraimék Lesőd nevű hely felöl”. a Témánk szempontjából most az a fontos, hogy a XVI. század végén Lesőd már Szentgyörgy megyéje birtokában volt, mivel Szentgyörgy megyéjének képviselői védelmezték a határait. A XVIII. század első felére már Lesőd a megye havasainak jelképévé magasztosult. Erre utalhatott, hogy néhány esetben, például 1725-ben, 1728-ban, 1733-ban, 1745-ben a megye egyik 300 300 IMREH István - PATAKI József 1992. 123., 353. 139
