Bárth János: Szentgyörgy megyéje Alcsíkban (Kecskemét, 2012)
re számíthattak.286 1847-ben Darvas József és Albert Imre szentmártoni possessorok vállalkoztak arra, hogy Szentgyörgy erdőbírái lesznek.287 1855-ben a kászoni possessorok közül is megválasztott Szentgyörgy megyéjének gyűlése két erdőpásztort kászonfeltízi Nagy Simon és Pataki József személyében.288 A boléta A fentebb idézett, possessorokkal foglalkozó határozatokban többször szerepelt már a boléta szó. Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár sóval kapcsolatos adatokat sorakoztatott fel a cédula jelentésű boléta címszó mögé.289 Ezeket az adatokat kiegészíthetjük Csíkszentgyörgyről olyan előfordulásokkal, amelyek az erdőhasználattal, fakivágásokkal kapcsolatosak. Szentgyörgy megyéjének jegyzőkönyveiben 1843 és 1860 között fordult elő sokszor a boléta szó. Olyan cédulát jelentett, amelyet a külbirtokos possessorok általában év elején Szentgyörgyön, a megye egyik elöljárójától pénzért megváltottak. A boléta birtokában maguk vagy szolgáik bemehettek a megye havasi erdejébe és ott a szabályoknak megfelelően élhettek erdölési jogukkal.290 A possessorok erdölésének rendje 1825-ben Szentgyörgy megyéje aprólékosan szabályozta a bébíró possessorok erdölésének rendjét. Fentebb, az erdőhasználatról szóló fejezetben utaltam rá, hogy a szentgyörgyiek és a bánkfalviak erdölésének megyei szabályozásai nem maradtak fenn. Föltételezhető azonban, hogy azok lényegesen nem különböztek a possessorok erdölési szabályaitól. Ezért az 1825. évi erdölési határozatot fogalmazási zökkenői ellenére alább, teljes terjedelmében közlöm. „A folyó 1825-dik esztendő januarius 21-dik napján Nemes Szent György Megyéje Közönséges Gyűlést tartván, mivel a bebíró possessorok Szent Mártom és Csekefalviak a Nemes Megye Közönséges Erdeit kívánnyák használni és erdölni, azért most a fenn írt napon és esztendőben végezte, az mely possessornak bizonyos sessioja vagyon a Nemes Megyében és érdemes a birtoka, megengedi a Nemes Megye az erdölést, ugyan a Nemes Megye Közönséges erdejében, azon kívül sem Szent györgy sem Bánkfalva a maga külön erdejében nem szabadísa, csupán a Köségében, az az a Nemes Megyéjében, iljen feltételek alatt, hogy azon az úton hozzák el a fát, a hol Bánifalva, és ugyan Bánkfalva közé is ottan az rendelt Erdő bírónak jelenese magát, az ilyen módon, hogy egy héten egyszer, és az is legyen szombaton, külömben aki]k] ezen végezés ellen cselekednek, rajta tapasztaltainak, azok elsőben három német forintig büntetetnek, ha többször tanáltatnak, a büntetésük dupláztatni fog, a ki pediglen szombat napon kívül tanáltatik, úgy büntetetik, mint idegen, és hogy... 286 287 288 289 290 M. 3. A. 92. M. 3. A. 99. M. 3. B. 208v. SZT. 1975-2009.1.981. M. 3. A. 108., 109v., 118., 142v., 147., M. 3. B. 229. 135
