Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)
Mészáros Márta: A házi sütemények készítésének és fogyasztásának változásai Hajóson a XX. században
1 Az 1990-es évektől fokozatosan visszaszorult a „munkahelyi süteményezés”, valamint a receptek ilyen formájú cseréje. Az új generáció már kevesebb süteményt sütött, egyrészt a készített édesség mennyisége csökkent, másrészt már kevesebb újdonságot próbált ki. A változás okai az új életszemléletben keresendők, hiszen az egészségesebb táplálkozás értelmében az édességeket az elhízás egyik okának tartják. Az otthon készített süteményeknek azonban továbbra is megmaradt a presztízse, de míg az előző generáció egy hétvégére két-három féle édességet is tett a család elé, addig a század végére már csak egyféle sütemény készült vasárnapra. A nehéz, kelt tészták, vajkrémes sütemények háttérbe szorultak az 1980-as évek közepétől, helyettük a pudingos, tejszínes, joghurtos sütemények, gyümölcstorták és a muffinok hódítanak, sok esetben népszerűek a sütés nélkül készült édességek is, pedig a sütéshez egyre több eszköz és gép állt már rendelkezésre. Napjainkban a nagyobb ünnepekre készített sütemények gazdag választékát a többgenerációs családok tagjai beosztják egymás között, hogy ki mit vállal elkészíteni, majd közösen elfogyasztják az ily módon összehordott édességeket. Ezen időszak újdonsága, és az 1980-as évektől elfogadottá is vált a családi névnapok mellett a születésnapok köszöntése, a születésnapi torta, valamint az ünnepelt kedvenc süteményének elkészítése. A családok többsége őrzi az örökölt receptes füzeteket, de azt ritkán használják. Többnyire azonban más forrásokból merítenek ötleteket. A számtalan szebbnél szebb képes süteményes könyv mellett a női magazinok receptes oldalai és különszámai ajánlanak új finomságokat, majd a televízió gasztronómiai műsorai után a legújabb lehetőségeket az internet kinálja a mai háziasszonyoknak.11 E számtalan újdonsággal élnek is a hajósi fiatalasszonyok, az adatközlők gyermekei és unokái napjainkban. A készítők mellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni a sütemények fogyasztóit sem a családban, akik nagyban befolyásolják a kipróbált sütemények további sorsát, megmaradását vagy elfelejtését. ÖSSZEGZÉS A több generációt felölelő kutatásom alapján megállapítható, hogy az újdonságok mellett a családokban őrzik a régi sváb sült tészták receptjeit és elnevezését, átadják a következő nemzedéknek. E hagyományőrző közösségben érdekes az új és újabb sütemények megjelenése, mindamellett, hogy fontos és természetes az otthon készített sütemény megléte. A régi receptek és sütemények is megmaradnak, egyféle kuriózumot jelentve, a német tudat és identitás megmaradását jelezve. Mindezek a régi és új receptek, nagyanyák, anyák, unokák kedvencei felírva és összegyűjtve őrzik a süteménykultúra változásait Hajóson a XX. században. * nA témáról lásd még: BÁTI Anikó 2010. 349-362. és SCHELL Csilla 2010. 261-274. 60
