Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)
Kustár Rozália: Bácskai németek Érsekhartán
trágyázzák meg és megszántják. Tavasszal alapműtrágyát és talajfertőtlenítőt szórnak a területre, melyet kultivátorral dolgoznak a talajba. Ezután kiszabják az ágyásokat. Az ágyások között lévő utakat kitapossák. Egy ágyás egy méter széles, tíz méter hosszú. A talajt egyenesre gereblyézik, majd egy deszkadarabbal letapsikolják, tömörítik. Ezután erősen belocsolják. Egy ágyra kb. másfél liter vetőmagot szórnak. Legelterjedtebbek a H 2-es és a Peščani grom fajták.8 A gazdák a vetőmagot a horgosi VITAMIN Élelmiszeripari Rt-tői vásárolják, illetve a feldolgozóktól kapják. Ma már kevesen szednek magot, minden évben vásárolják. A szedett mag három-négy év után visszacsípősödik. A magot vetés előtt csíráztatják. A vetőmag elszórása március nyolcadika körül aktuális. „Három nap, három éjjel áztatom vödörben. Harmadik nap leszűröm, ilyen jutazsákba, jól lécsurgatom és langyos helyre rakom. Mama úgy csinálta, hogy volt a tüzelös kályha, abba volt égy fülke ahol tartották a fát, ott csíráztatta. Forgatni köll, ha nem elég nedves utána köll locsolni.”9 A csírás magot száraz homokkal keverik, így nem tapadnak össze és egyenletesebben szórható szét. A száraz homokot érett trágyával keverik, ezzel takarják a magot. Van, aki a takaróföldhöz üzletben vásárolható humuszt is kever. Takarás után ismét megöntözik az ágyakat. Az ágyak fölé a vázat fűzfavesszőből készítik. A vesszőt cigányok szedik a Tisza árterében, darabját egy dinárért árulják a termelőknek. Erre a célra ma már sok helyen vastagdrótot használnak. Két sátorra húznak egy vég fóliát. Középen leföldelik, két szélét téglákkal rakják le. Palántaneveléshez ma már alagútsátrak helyett fátyolfóliát is alkalmaznak. Előnye, hogy locsoláskor nem kell lehúzni az ágyásokról, azonban nem nyújt olyan mértékű védettséget a palántáknak, mint az alagútsátor. A Zadrugák (szövetkezetek) megjelenésével a termelés modernizálódott. A hagyományos palántanevelés és kiültetés nehéz munkáját könnyítette a helybevetés. A helybevetett paprikát magvas paprikának nevezik. Vetőgépet a malom adja, de ügyes lakatosok, két soros, ló húzatós vetőgépet is gyártottak, amellyel a paprikán kívül cirkot, kukoricát is vetettek. A technológiai fejlődés mellett azonban ragaszkodnak a hagyományos művelési módszerekhez. Hátrafelé kapálnak. Kocsival nem mennek rá a paprikaföldre, szedésnél a zsákokat kihordják a földről. Felszedés előtt a fóliákat és a pálcákat összeszedik, a palántát belocsolják, hogy könnyebben szakadjon a töve. A palántát válogatás nélkül fölcsupálják. Miután a homokot leverték a tövéről, deszkából készült ládákba pakolják. A ládát kőiénak nevezik.10 Régebben vizes szalmát tettek a láda aljába, hogy a palánta gyökere ne száradjon ki, ma fóliát terítenek bele. Csak annyi palántát szednek föl, amennyit azon a napon el tudnak ültetni. Hűvös helyen azonban három-négy napig is eltartható. Egy kataszteri hold területre 40 négyzetméter palántát számolnak. Ami kimarad, eladják. Csak eladásra kevesen nevelnek palántát. 8 A fűszerpaprika termesztési területek 70-80%-át a Horgoška slatka-2 fajta teszi ki. 1993-ban került elismerésre. Csípmentes, folytonnövő, csüngő termésállású. Termése sima, 9-12 cm hosszú, 15-20 gr tömegű, sötétzöld színből érett állapotban mélypiros színbe megy át. Az első szedésben az össztermés 60-65%-át adja. Festéktartalma rendkívül magas. Helyrevetéssel és palántázással egyaránt biztonságosan termelhető. Peščani grom - csípős, csak ipari feldolgozásra alkalmas. Folytonos növekedésű, csüngő termésállású. Termése 13-16 cm hosszú, 20-25 gr tömegű, sima felületű. Szárazanyagtartalma és bőraránya magasabb a csípmentes fajtánál. Az első szedéskor kb. 50% az érett bogyók aránya. 9 Sőreg Márta (1966) 10 Az erre célra használt ládát Röszkén ma is ugyanígy nevezik. JUHÁSZ Antal 1996. 303. 160
