Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)
Kustár Rozália: Bácskai németek Érsekhartán
geboren a szentfülöpi és szilbereki Sentfülöper und Sielbereker. születésű tagok által. Himlische Mutter bitte für uns! Mennyei Anya könyörögj érettünk! Gestiftet im Jahre 1917. Állíttatott az 1917. évben. i Erscheki Harta. Érseki Hartán. Az új szerződés megkötésének évében, 1931-ben Szentkirályon is felállítottak egy keresztet, viszont ennek mára már nyoma sincs. A Garára visszatelepült egyik adatközlőm szerint - aki gyermekéveit Érsek-Hartán töltötte - az 1940-es évek elején a majorsági központban kb. 70 ház állt. Mindenhol nagycsalád volt, 5-6 gyerek. Az érsekhartaiak főleg növénytermesztéssel, állattartással foglalkoztak, sokan neveltek disznót eladásra (pl. Braunsteinék). Nyári betakarításkor a gazdákhoz főleg Dunapataj-Mikla, Akasztó, Kiskőrös környékéről jöttek napszámosok. Terményekben kapták a bérüket. Őszi betakarításkor is jöttek. Minden gazdának saját lovai voltak, de kellett a segítség. „Az akasztói napszámosok nagyon szorgalmasak voltak” - vallotta adatközlőm. A béresek ruhát is kaptak, teljes ellátást és pénzt is a munkájukért. Az egyik területet, az ún. Krószhartaer Vingerter-t (Nagyhartai szőlők) azzal a feltétellel adta bérbe az érsekség, hogy szőlőt telepítenek rajta.24 Helyben volt az iskola. A korábbi, uradalmi fenntartású kisebb iskolaépület ma is áll. A diákokat az első osztálytól a hatodikig egy tanító házaspár okította. A gyerekkorukat ott töltő egykori telepesek így mesélték egykori iskolás élményeiket: „ Tanultunk németül is, a gótbetűket is tanultuk. Pedagógusok: Kühner Sebő bácsi és Etelka néni a felesége. Mindent ők tanítottak. Amikor az elsősöknek tanóra volt, akkor a többieknek csendesóra volt. Ki volt adva, hogy a többiek mit csinálhattak, mivel foglalkozhattak. ” Érsek-Hartán 1879-1919 között átlagosan 60-60 gyerek járt iskolába.25 Az épület tetején lévő harangláb mutatja, hogy itt tartották a miséket is. Az iskolában volt egy tábori oltár, szétszedhető. Dunapatajról hozták vasárnaponként a papot. A gazdák sorra be voltak osztva, hozták kocsival át a papot. Nekik kellett utána ebédet adni a papnak. A II. világháború után tanítói lak volt, ma magánkézben van, több család lakja. A majorság legnagyobb lakóépülete az ún. „kastély” volt, ebben két család lakott (a Kühn és Meszli család), ide költözött át később az iskola. A kastélynál Kühn Antal istállót épített, amit az 1942-es nagy dunai árvíz ledöntött. Volt egy vegyesbolt, ahol a tulajdonos egyben borbély is volt: Kühner Pál személyében. A családfőnek kettő vagy három fia és négy lánya volt. A boltban lehetett kukoricáért vásárolni (pl. három cső kukoricáért kaptak annyi élesztőt, amiből kenyeret lehetett sütni). A Wensler féle kocsmában minden vasárnap bál volt. Kühn Antal mesélte: „Szurma Jani bácsi harmonikázott. Kinn az udvarban táncoltak. Ügy porolt sokszor, hogy csuda. Itt tartották a lakodalmakat is”. 24 A Kiskékes felé húzódó háton lévő szőlők közepén húzódott az ún. Háptkeszje (Főutcáska), ettől jobbrabalra, a halom lejtőjén voltak a kis szőlőparcellák. A gazdáknak a termésből az érsekség részére tizedet kellett leadni. Szüretkor az érsek emberei ezen az úton haladva szedték be a tizedet. - RÉTFALVI Teofil 1977. 25 http://archivum.asztrik.hu/?q=oldal/ersekharta-ersek-harta-nagy-harta-1879-1919 153
