Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)
Kustár Rozália: Bácskai németek Érsekhartán
Deutschle megjegyezte, hogy néhányan társbérlőként vagy béresként érkeztek új otthonukba. Kuczy Károly Felsőszentkirály és Érsek-Ffarta puszta kataszteri vázlatrajzainak elemzésekor jelzi, hogy a térképen a parcellákba neveket írtak be, az általa közölt nevek kiegészítik Deutschle Jakob névjegyzékét.14 A bérleti szerződést eredetileg 20 évre kötötték, majd 1931-ben a bérleti szerződés szerint a három birtoktest központját, Ersekhartát (Krószharta, Krószi Majerei)'5 a hozzá tartozó 2677 katasztrális hold 160 négyszögöl szántóföldi művelésben lévő területtel 27 személynek adták bérbe 12 évi időtartamra a halászati és vadászati jogok gyakorlásával együtt.16 17 18 Ezek a személyek a névjegyzék szerint mindannyian az 1913-as névjegyzékhez hasonló családnevűek, Kiskékes pusztát {Kloni Majerei)11 ekkor külön adták bérbe 1022 kát. hold 7 gazdának részben új, de sejthetően szintén katolikus délvidéki bérlőnek - itt 130 kg búza bérlettel tartoztak, Szentkirály pusztát (Szengraler Majerei)'* 1299 katasztrális holddal 4 + 2 részbérlő vette ki, ők 60 kg búza ellenértékét fizették be.19 A bérlők letelepedése után röviddel kitört az első világháború, és sokak elmentek a háborúba, ahonnan nem is tértek haza.20 Az első világháború után többen sokáig bujkáltak, számos állatot és terményt koboztak el tőlük. Ennek ellenére a gazdálkodás eredményességét mutatja, hogy a korábbi adatokhoz képest jelentősen megnőtt a kataszteri tiszta jövedelem, ami 1917-ben 59.757,52 aranykorona volt, ennek 20%-a volt az adó összege.21 A bérlet díja a szerződésben rögzített gabonamennyisség ellenértéke volt, ennek értékét a gabona napi árfolyama alapján két részletben, áprilisban és októberben fizették a pénztárosnak, aki közvetlen az érseki hivatalba fizette be azt (általában 50 kg búza és 30 kg árpa értéke volt). Ez főleg a második világháború idején volt nehézkes, amikor az infláció miatt állandóan változott az átváltási érték.22 1917-ben az Ersekhartára betelepült bácskai svábok hálakeresztet állítottak, mely ma is áll.23 Felirata német nyelven és magyar fordításban a következő: Friedens Kreutz. Hálakereszt. zur Ehre Gottes. Isten dicsőségére. Gestiftet von den Mitgliedern Állíttatott 14 A térkép jelzete: KFL. VIII. 2. c. No. 435. Az alábbi nevek nem szerepelnek Deutschle Jákobnál, de vélhetően szintén az 1913-as betelepülők közé tartoznak (Kühn Antalról bizonyosan tudjuk): Engert István, Gruber Jakab, Haumann Antal és György, Galauner Antal, König Adám, König Jakab, Kühne Antal, Milla Mátyás, Rupáner..., Vogl..., Tiszti Péter (KUCZY Károly 1992. 418-419.). Az egyező neveken kívül Deutschle Jakob még az alábbiakat közli: Engert Anrás, Engert András ifj. és Graz Jakab (III. tábla). 15 RÉTFALVI Teofil 1977. 16 KUCZY Károly 1992. 389. „Az apám vadász volt. A Schwan Vendellel jártak vadászni. Kandzsának hívták a Kobolya melletti területet. Ez egy vizes, lápos, nádas terület volt. Ide jártak vadkacsázni. Egyszer egy túzokot lőtt ki, egy hartai kofa asszony jó pénzt fizetett érte. " 17 RÉTFALVI Teofil 1977. 18 RÉTFALVI Teofil 1977. 19 DEUTSCHLE, Jacob 1992. 20 DEUTSCHLE, Jacob 1992. 21 KUCZY Károly 1992. 388. 22 DEUTSCHLE, Jacob 1992. 23 A keresztet egy Kiskőrösön élő leszármazott 2011. március 15-én felújította. Betűk arannyal átfestve, mint ahogy Jézus és Mária alakja is. A kerítő rácson lévő keresztek is aranyozva, új elemként három gyertyatartót helyeztek fel rá. 152
