Kothencz Kelemen (szerk.): Sarjadó sorsok. A 8. Duna-Tisza közi nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia (Baja, 2011. július 14-15.) előadásai (Baja - Kecskemét, 2012)

Klamár Zoltán: "Szedte ám a szedem oszamot!" Élethelyzetek és nyelvi kontaktusok Észak-Bácskában

___________L

SZEMERKÉNYI Ágnes

1982 Szóláshasonlat. In: Ortutay Gyula (főszerk.) Magyar Néprajzi Lexikon. Ötödik kötet Szé-Zs. 75-76. Akadémiai Kiadó Budapest

1988 Közmondás és szólás (proverbium). In: Vargyas Lajos (főszerk.) Magyar Néprajz Nyolc Kötetben. Magyar népköltészet. 213-237. Akadémiai Kiadó Budapest

SZEMERKÉNYI Ágnes - TÁRKÁNY SZŰCS Ernő

1982 Szólás. In: Ortutay Gyula (főszerk.) Magyar Néprajzi Lexikon. Ötödik kötet Szé-Zs. 74-75. Akadémiai Kiadó Budapest TOLNAI Vilmos

1935 Szólások (Szóláshasonlat, szólásmód és közmondás). In: A magyarság szellemi néprajza. III. kötet. 397-433. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda Budapest

* * *

Zoltán Klamár Szedte ám a szedem oszamot!

Jezični kontakti u višenacionalnim sredinama na severu Bačke- Rezime -Severna i srednja Bačka je sastavni deo Srbije, spojena je državi posle prvog svetskog rata zajedno sa Banatom. Jezični kontakti su se promenuli posle velikog rata, kada su došli dobrovoljci sa raznih dela tadašnje kraljevine.

Deo srbaje došlo u osamnaestom veku, još za vreme postavljanja graničnog pojasa na Potisju. Ti žitelji tokom proteklih dvesto godina u kontaktima sa madarskom življom, naučili su jezik sredine. Sasvim je druga situacija bila sa dobrovoljcima. Država nije insistirala ih, da nauče jezik okoline. Tako je došlo do retkih kontakata na pijcama i u vašarima.

Iz ovih kontakata prikazuje jezične primere naučni članak. Pretežno dvojezične narodne poslovice.

Na spominutom području žive is bunjevci. Sasvim je drugačija situacija u jezičnim kontaktima pošto bunjevci polako su se približavali kulturalno i počeli su gubiti jezik.

Jezični primeri su iz Bačke Topole, Horgoša, Kanjiže, Malog Peska, Martonoša, Trešnjevca, Stare Moravice, Subotice i iz Velebita.

120