Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Fogas Ottó: A gótikus feliratos csatok európai elterjedése
„KUN-KÉP '- A MAGYARORSZÁGI KUNOK . HAGYATÉKA csattípusba karcoltak be. A felirat megfejtése: SZ(e)D(e)SZ(e) ÖGT(ü)R ÖTR(ü) ÖTR(ü): Szedesznek a dicséretére, dicséret, dicséret. 7 4 A Szedesz a mai élő török nyelvben férfinév, de eredete a cedes (székel, trónol) tőből is eredeztethető, s így akár egy felsőbb hatalom dicséretét is jelentheti. 7 5 A gótikus feliratos csatok viselőinek etnikai kötődései a lelőhelyek szóródása alapján Az előző fejezetekben összefoglaltak közül — első hallásra — talán az tűnik a legkevésbé elfogadhatónak, hogy ez a tipikusan az európai kultúrkörhöz kapcsolódó tárgytípus hogyan is tartozhatna a Magyarországra keletről jött nomád népek emlékanyagához, hiszen a felsorolt temetőknek nem mindegyike kun illetve jász. Erre a kérdésre — annak hangsúlyozásával, hogy szükséges különbséget tenni előállító és használó közt — a lelőhelyek részletesebb vizsgálata adhat némi magyarázatot. Sajnos nem egy esetben csak az ásató régész megfigyeléseit alapul véve, rá hagyatkozva bocsátkozhatunk bizonyos feltételezésekbe, hiszen a temetők egy része még nem, vagy csak részben van publikálva. " Jászdózsa-Négyszállás, Perkáta, Ágasegyháza, IIinga, Karcag-Orgondaszentmiklós, valamint a Kecskemét környéki lelőhelyekre (6. kép 2, 6-8, 11-12, 15-18, 22-30.) itt külön nem térnék ki, hiszen az ezzel a korszakkal és témával foglalkozók számára e települések etnikai hovatartozása nem lehet kérdéses. 7 A kun szállásterületek közé beékelődött középkori Szentlőrinc falu — a mai Nyárlőrinc — (6. kép, 7 4 AYDEM1R 2002, 160. 7 5 Természetesen az egyszerű név funkciót sem vethetjük el. 7 6 Ez természetesen inkább intézményes probléma, mintsem a feltáró régész „mulasztása", hiszen egy több száz sírós temető közzétételét nagyban befolyásolja a leletek konzerválásához, az antropológiai, természettudományi vizsgálatok stb. elvégzéséhez szükséges anyagi és (szak)emberi háttér biztosítása. A hosszú évek kutatómunkája csak ezután következhet. 7 7 Hinga kun vonatkozásaira nem csak régészeti jelek, hanem írott források is utalnak. HATHÁZI 2000, 246-247.; 2004a, 69., 205.j. II.) temetőjének feltárása során, számos sírból erős kun kapcsolatokat hordozó leletanyag került elő. 7 8 Igaz, a települést egyértelműen kunnak mondó okleveles adatok hiánya miatt a feltáró V. Székely György óvatosan fogalmazva, inkább csak kun-magyar együttélést, illetve kölcsönös egymásra hatást feltételezett, amivel Hatházi Gábor is egyetért.'' Ha figyelembe vesszük azt, hogy a temető anyagának csak egy része tartozhat a 14-15. századhoz, vagyis az erre az időszakra eső kun jelenlétet nem a 17. századig használt temető teljes leletanyagából kell kimutatni, akkor a szerző által közzétett öt, és további megemlített hét sír — melyek közül éppen a 91. számú a legmarkánsabb —, valamint a szórványként előkerült egyéb leletek nem feltétlenül csak néhány család beköltözését, hanem inkább a kunok komolyabb jelenlétét sejtetik/" A fenti érvek a szegedi vártemplom körüli temetőre is érvényesek. (6. kép, 1.) Nyárlőrinccel ellentétben azonban a kunok szegedi jelenlétét a források is megőrizték: 1423-ban és 1429-ben két kun eredetű családról hallunk (Mizsér és Theperch), az 1522-es tizedjegyzék pedig egyenesen Kun utcát említ, számos családnévvel: Mizsér, Nyögér, Tatár, Törtei, Kara, Csertán. Mindez azt bizonyítja, hogy a 15-16. században még jelentős számban éltek a városban. S l A szegedi vártemplom körüli ásatás ezt csak megerősíteni tudja, és mindössze az évszám tekintetében módosít: a sírokban talált pénzek és kísérőleletek alapján már a 14. század első harmadától számítanunk kell a kunok szegedi jelenlétére. Az eddig előkerült sírok közül mintegy 200 tartozik a 14-15. századhoz, leleteik, valamint 7 8 Felhúzott lemezgömbös fülbevalók, kérdőjel alakú fülbevaló töredéke, kapcsolótagos boglárpár töredéke, gyönggyel kivarrt tarsolyok, nagy számú préselt ruhadísz, állatcsontok a sírban stb. SZÉKELY 2002, 3542. 7 9 SZÉKELY 1987. 81-85.; 2002, 35-45.; HATHÁZI 2004a, 88. 8 0 Ennek mértékét azonban csak az antropológiai vizsgálatok eredményei és a temető sírjainak korszakokra való felosztása és közlése után lehet majd megmondani. 8 1 PETROVICS 1983,384-386.; HORVÁTH 2001, 233.; HATHÁZI 2000, 246-247., 253. 158
