Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Fogas Ottó: A gótikus feliratos csatok európai elterjedése
FOGAS OTTO: A GÓTIKUS FELIRATOS CSATOK EURÓPAI ELTERJEDESE antropológiai sajátosságaik alapján pedig jó részük e népelein tagjának tartható. A vártemplom feltárása még egy fontos, eddig nem igazán hangsúlyozott dologra is felhívja a figyelmet: A temetőben ugyanis igen magas a nők és a gyermekek száma, márpedig nehezen képzelhető el, hogy a 14. század közepéig szerintem még biztosan nomadizáló, az ország nyílt területein is folyamatosan mozgásban lévő népesség családostul és minden ingóságával együtt beköltözött volna a vár falai közé. Sokkal valószínűbb inkább, hogy a Szeged környéki pusztákon élő, a királyi szolgálatban álló kunok jogot vagy engedélyt kaptak a vártemplom temetőjének használatára. 8 . Ez többek között magyarázatot adhat a kun puszták közelében álló, de magyarok lakta települések temetőiben feltűnő, keleties szokásokat mutató sírokra is. (Pl.: Kecskemét, Kossuth tér, KiskunfélegyházaTemplomhalom, esetünkben Nyárlőrinc sem zárható ki stb.) Pusztaszer (6. kép, 25.) szintén ezekhez a lelőhelyekhez tartozik, hiszen a kunok jelenléte itt is több mint egyszerű gyanú. A korai, 13. századi ittlétükre a templom körüli sáncárok megújításakor, az árok alján talált kengyelpár és a hozzá tartozó hevedercsat utal. 8 4 A monostor feltárásakor további, a kunokra jellemző leletek, két sírból kérdőjel alakú, valamint három sírból lemezgömbös fülbevaló is napvilágra került. 8 5 Szintén a női viselet tartozékait alkották a 14. század fordulójától a 15. századig használt, rozettás ezüstveretekkel díszített párták, valamint egy félgömb alakú csüngős rézpitykékkel —• a veretek közepéből A temető teljes anyagának a publikálása már folyamatban van. Egy kapcsolótagos boglárpár, egy lemezgömbös és egy kérdőjel alakú fülbevaló mellett préselt korongok, fejesgyürük, nagyszámú övcsat — nem ritkán kettesével — valamint ételmellékletekre utaló állatcsontok jelzik az europo-mongoloid (cromagnoid B) jegyeket is magukon viselő kunok jelenlétét. 8 3 Itt elég csak. a ma már Szeged belterületéhez tartozó Kiskundorozsmára gondolni, (valamint: HATHAZI 2000, 187-190., 249-255.; 2004a, 88-89., 172-173.) s 4 Azt a lehetőséget sem vethetjük el — a csengelei vezéri sír leletkörülményeire emlékeztető hasonlóságok miatt — hogy ezek egy, az árok megújításakor elpusztított sírból származnak. HORVÁTH 1987, 68. 8 5 HORVÁTH 2001, 232., 303. lelógó hatágú csillaggal — díszített sapka. N 6 Ennek a típusnak nemcsak a négyszállási temetőből, 8 de az Észak-Oszét Autonóm köztársaság területéről, már a 12. századból is ismertek a párhuzamai. 8 8 A 15-16. század folyamán jobbágysorba süllyedt kunok szintén nagy számban költözhettek be a mezővárosba. 8 9 A Brassótól mintegy 50 km-re, északnyugatra található Homoroddaróc, (6. kép, 4.) Moldva és Havasalföld intenzív bizánci és balkáni hatása alatt álló területével szomszédos. Miután Brassó és vidéke szerves része volt a tatárjárás előtti milkói kun püspökségnek (erre az 1234-1235 közötti, Brassó környékét a püspökség részeként említő adatok mellett az is utal, hogy a Barcaság az itt megtelepedő Bare kun vezérről kapta a nevét), nem zárható ki, hogy a Keleti-Kárpátok e belső peremterületén kun túlélő szórványok még a 13. század után is jelen lehettek. '" Említést érdemlő tény az is, hogy az 1333-as és az 1407-es forrásadatok kun-kenéz falvak, birtokok meglétére utalnak, vagyis a 14-15. században havasalföldi és moldvai, kun eredetű kenézek betelepülésével is számolhatunk. 9 1 A homoroddaróci ásatás — mint korábban már említettük — nem a sírok, hanem a tatárjáráskor elpusztult Árpád-kori, és a helyére a 13. század második felében épített gótikus templom feltárását tartotta elsődlegesnek. Épp ezért nein meglepő, hogy a gótikus periódushoz tartozó sírok száma igen csekély — alig több. mint harminc — és közülük is csak két sírnál említenek leletet.'Mindezeket egy szórványként talált, Perkátáról, Négyszállásról és Kozmadamjánszállásáról is 8 6 BÉRES 1996, 32. 8 7 SELMECZI 1992,84-85. 8 8 BATHÓ 2000, 121. A temető antropológiai feldolgozása ugyan elkészült, de a 961 sírból, a temetkezési periódusok figyelembe vétele nélkül, mindössze 85 férfi és 49 nő koponyája alapján készült el a taxonómiai vizsgálat. Bár nem volt közöttük mongoloid, de 24 férfi és 30 női koponya cromagnoid B, illetve rövidfejü besorolást kapott. FARKAS 1998, 57-58. 8 9 HORVÁTH 1987, 71.; 2001, 231-232. 9 0 HATHÁZI 1988, 117.; 2004, 89. 9 1 HATHÁZI 1988, 117. 89. j.; 2004, 89., 487. j. 9 2 A 15. sírból a már ismertetett feliratos csatot, valamint a 90. sírból egy Nagy Lajos-kori ezüstdénárt. DUMITRACHE 1979, 173-184., 176., 187. 159
