Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Zsirmik István: A doromb használatának sajátosságai a steppei népek sámánjainál

ZSIRMIK ISTVÁN: A DOROMB HASZNÁLATÁNAK SAJÁTOSSÁGAI A STEPPEI NÉPEK SÁMÁNJAINÁL mukkuri és az Amur környéki dorombok említése azért fontos, mert a bambusz — mint a hangszer alapanyaga — megjelenik Mongóliában. Mivel az ország mai területén a növény nem őshonos, így kereskedelmi úton. illetve a hódító hadjáratok révén kerülhetett be. Lényeges különbség a mukkuri és az Amur vidéki, valamint a mongol bambusz illetve csontdorombok között, hogy az előbbieknél a zsinór a nyelv alapi részéhez, utóbbiaknál a kerethez van erősítve. Ez azt jelenti, hogy a mongolok nem a hangszertípust, hanem alapanyagát, a bambuszt vették át és ugyanolyan formában készítették el, mint a csontdorombjukat. Mivel a bambusz megmunkálása némileg könynyebb, így érthető, hogy szívesen használták. Egy mongol női mester bambuszból, illetve csontból készíti dorombjait. A hangszer rendkívül szépen van díszítve, a zsinór végén üveggyöngyös bőrsallang található és az ujjak megtámasztásának szerepét a buddhista imafüzér egy szeme tölti be. A bambuszdoromb hossza 12 cm, a díszítése 40 cm (2. kép). Ennek alapján arra is lehetne következtetni. hogy a hangszer kultikus célokra használatos. „A bambuszdoromb (holusan-hoor) legendája arról szól, hogy egy pásztor kedves lova elpusztul. Gazdája a lóvakarónak használt bambuszlemezből hangszert farag. A doromb díszítése a ló farkát szimbolizálja és ez arra emlékezteti a játékost, hogy szülőföldje hangulatát adja vissza".

8 A mongol sámánok fémdorombot használnak a nappali szertartások alkalmával. „Yawgan vagy yawganaar böölöx (shaman gyalog), annyi, mint a shaman öltözet vagy dobhasználat nélküli, csak a doromb használatával végzett nappali rituálé".

4 „Mindkét rituálét gyakorolta: a nappalit és az éjszakait is. Mindkettő emberek gyógyítására szolgál, megjósolni különböző célokat és bemutatni a megtisztulást, feladatokat javasolni. Egy öltözetet viselt (xnyag) fejfedőt (malgai), csizmát, egy dobja (xengereg) és egy dobverője (crow) volt. A nappali rituálék során még használt egy tárgyat is, amit korábban a dorombhoz (xuuriin uyaa) rögzítettek és szimbolikus fegyvereket tartalmaz, melyek megvédik a shamant attól a kártól, amit a szelles TSAGAAN dorombkészítő mester szóbeli közlése. 9 BIRTALAN 2007, 73. mek okoznak. A fő szükségletei a következők: a fejfedője (malgai), a sámánköntöse (xuyag, vagy manjig, yaltas, mörgöl), csizma, dob (xengereg) és doromb (aman xuur)".

1

0 „Az anyjának is volt egy shaman öltözete és dobja, de Xüüxenjii nem kívánt semmit sem mondani róluk. Az anyja dorombját, amely valaha naponta volt használva a shamankodás alatt (yawgan böölöx), Xüüxenjii nővére örökölte".

11 Az általam tanulmányozott sámándoromb masszív kivitelezésű, de túl nagy légrésű volt. A doromb 2 szára és a rezgő nyelv között minél kisebb távolságnak kell lenni, mert ellenkező esetben fokozatosan csökken a képződő hang erőssége. Ebben az esetben ezt intenzív levegő kifújással, illetve beszívással lehet kompenzálni. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, a doromb használata koncentráltságot, koordináltságot követel, ellenkező esetben zavaró technikai hibákat lehet elkövetni, pl.: a pengető neki ütődve a keret szárainak, zavaró, „csörgő" hangot ad. Ebből az következik, hogy a sámánok doromb használatánál feltételezhetjük a tiszta tudatállapotot, de legalábbis a feltétlenül szükséges koordináltságot. A hangszeren való játék közbe nem lehet intenzív mozgást végezni, illetve ennek lehetőségei korlátozottak, mert különben a doromb keretét nem lehet stabilan a fogakhoz nyomni. „A doromb használatakor változó mennyiségben szervezetbe kerülő levegő nincs közvetlen hatással a tudatállapotra, inkább a játékos pszichés érzékenysége segíti elő a felfokozott érzelmi állapot kialakulását."

1" „A nappali szertartások alkalmával a dorombot használó sámánok tiszta tudatállapotban voltak, alkoholt nem, vagy a szertartáshoz szükséges, minimális mennyiségben fogyasztottak".

1. Az 1920-as évek végétől a kommunista diktatúra egyre erősödő, vallásmegsemmisítő politikája súlyosan érintette a sámánokat, akiknek a jelenléte különösen markáns Mongólia északi részén, llövszgöl megyében. Ez a hegyes, erdős terület 1

0 BIRTALAN 2007, 76. 'I BIRTALAN 2007, 81. Mulati Árpád Országos Mentőszolgálat Dél-Alföldi Régió Csongrád megyei irányító csoportvezető szóbeli közlése 1 Birtalan Ágnes szóbeli közlése 291