Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Zsirmik István: A doromb használatának sajátosságai a steppei népek sámánjainál

KUN-KÉ P" A MAGYAR

O R SZÁG1 KUNOK HAGYATÉKA erősödik fel. A doromb használatakor a szájüregben alapvetően az emberi hangképzés szabályai érvényesülnek, amit kiegészít a pengetés ritmusa. „A hangterjedelem szélső értékei 4 Hz-től a szoprán D-ig 3,5 oktávot fognak át. A határértékek közelében megszólaló dorombok nem a klasszikus értelemben vett zenei célokat szolgálnak. Az alsó határ esetében meditációra javasolt, a felső határ közelében a hangszerben rejlő szélső érték mutatkozik meg".

2 A dorombot a különböző népcsoportok saját nyelvükön nevezik, pl.: a manysiknál tumran, jakutoknál khomus, Vietnámban dan moi, stb. „Japánban, 1989-ben kettő, kb. 1000 éves fémdorombot találtak a Szaitama prefektúra területén lévő Omia város Hikava sintoista temploma keleti maradványainak feltárása során".' Japánban elterjedt volt a bambuszdoromb, a mukkuri (1. kép). „A mukkuri egy bambuszból készült doromb, ami az ainu nép (Észak-Japán őslakosai) körében tradicionálisan használt. A dorombnyelv rezgése teremti a lényegi hangzást, míg a játékos rángatja a nyelv alapi részéhez erősített zsineget, a szájüreget használva rezonátornak, a lényegi hangzást felerősíti, a hangszínt a szájüreg méretének és alakjának változtatásával alakítja. A nyelv és a lehelet számos mozdulataival különböző kifejezéseket teremt. A legfontosabb ainu hangszer, a mukkuri, hagyományosan egy női hangszer. Azt mondják, teljes szívvel játszottak rajta, néha udvarlási alkalmakkor is. Gyakran mulattató hangszer és ünnepeken is használták, pl.: medve-fesztiválon. Az ainuknál jelenleg nem észlelhető kapcsolat a mukkuri és a sámán szertartások között, bár az alsó-Amur-vidéki ulcsáknál (akiknek hosszú kapcsolatuk volt az ainukkal a kereskedelem útján) a bambuszdorombon a sámán játszott. Az előadásban a madárhangok utánzása jelzi a segítő szellemek eljövetelét és a kutyaugatás utánzása jelzi, hogy a medveistenség a falu mellett elhalad az istenek világába vezető úton, a medveküldő ceremónia után. Ezt figyelembe véve mondhatjuk, 2 Szilágyi Zoltán dorombkészítő mester szóbeli közlése. J Leo Tadagava, a Japán Dorombszövetség elnöke, a Nemzetközi Dorombszövetség elnökségi tagja szóbeli közlése. hogy az állati hangutánzások a dorombbal nem csupán egyszerű hangutánzások, hanem valami köze van a sámánizmushoz, animizmushoz."

4 A mukkurihoz hasonló, de csontból készült hangszer felbukkan egy Amur-parti mesében: A bátor Azmun. A gilják (önelnevezésük: nyivh) halászok kimentenek egy csecsemőt az Amurból és az egyik öregember fiává fogadja. A csodálatos módon, néhány óra alatt felcseperedő fiú szorgalmával hasznára válik a falunak. Amikor a halhiány miatt éhínség tör ki a nyivhek között, Azmun elindul, hogy halat kérjen a Tenger Istenétől, Tajrnadztól. Hosszú, kalandos utazás árán leér a tenger fenekére, ahol eléri célját: a Tengeri Öreg halakat küld a falujába. Hálája jeléül a Tenger Istenének ajándékozza csontdorombját. „Sok embert elfeledtek azóta... Hanem Azmunt még ma is emlegetik. Mikor felmorajlik a tenger, felcsapnak a hullámok a parti sziklákra - a szél süvöltésében madárszó hallik, ürge futtyögése, lomb suhogása... A Tenger Vénje muzsikál olyankor a csontlapocskán, hogy el ne aludjon, víz alatti házában táncra is perdül".

5 Az Amur-menti ulcsáknál a sámán dorombhasználata és a Tenger Istenéhez került doromb, a hangszerhez fűződő különleges viszonyt megkapó szépséggel érzékelteti. A mesében szereplő dorombot Baráthosi Balogh Benedek is említi az Alsó-Amurnál tett utazásakor. „Csónakutazásaim alkalmával többször előfordult, hogy a csónakon vagy pihenések alkalmával, valamelyik gold szájdorombot vett elő, s azon elkezdett muzsikálni. A többiek körül vették s vele dunnyogtak, énekeltek. Eleinte azt hittem, hogy csak primitív muzsikáról van szó, később aztán megtudtam, hogy ez a szájdoromb muzsika és a vele való dünnyögés régi hősmondáknak a recitálása. Egypárnak a tartalmát is feljegyeztem. A legtöbb leányrablásról beszél vagy valamely törzsfejedelem hódító vagy védekező harcáról".

6 A steppei népek hősénekeinek, eposzainak előadói húros hangszert használnak kíséretként szólistaként.

7 Ennek ismeretében különlegesség az amuri népek eposzéneklésekor használt doromb. A 4 MUKKURI 2001. 5 DIÓSZEGI 1957, 16. 6 BARÁTHOSI 1996, 31-32. 7 TASNÁDI 2002, 271-272. 290