Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Zsirmik István: A doromb használatának sajátosságai a steppei népek sámánjainál
ZSIRMIK ISTVÁN: A DOROMB HASZNALATANAK SAJATOSSAGAIA STEPPFINEPEK SAMANJAINAL Zsirmik István A doromb használatának sajátosságai a steppei népek sámánjainál Sámánok a világ szinte minden pontján éltek és élnek. Tevékenységük pszichés alapja viszonylag egységes, de az eltérő földrajzi, társadalmi körülmények változatos szellemi-tárgyi produktumokat eredményeztek. Jelen tanulmány a steppei népekre koncentrál, vizsgálva azt, hogy a dob mellett vagy helyett milyen más hangszereket használtak a sámánok, szertartásaik során? Mindezt hangsúlyozottan a dorombra kívánom kivetíteni. Elöljáróban említést kell tennem a sámánok létezésének sajátosságairól. Diószegi Vilmos kutatásaink eredményeit figyelembe véve, a magyar népi műveltségben közvetlenül vagy közvetve jelentkező jellegzetességeket említem. nemzetközileg használt elnevezés, a sámán mandzsu-tunguz eredetű és orosz közvetítéssel került az etnológia tudományának szótárába. Az eredetei tunguz szó, a saman (xaman) gyöke a sa, 'tudni' igéből származik, vagyis a sámán azt jelenti: aki tud, tudó, tudós." 1 Jelöltségének fizikai megjelenési formái: foggal való születés, ,fölös" csont, pl.: a végtagokon 5nél több ujj jelenléte. A természetestől eltérő viselkedési formák: ájulások. hisztériás rohamok, magába zárkózottság, hosszan tartó betegségek. A kiválasztás során természetfeletti lények jelennek meg, akik közlik a jelölttel küldetés célját. Ennek való ellenszegülés esetén a szellemek zaklatják, kényszerítik hivatásának elfogadására, betegségeket küldenek rá. Ha a kijelölt személy elfogadja feladatát, a kényszerítés megszűnik, ám ha tevékenységét abbahagyja, a megpróbáltatások ismétlődnek. A betegségek, illetve a kiválasztás folyamata hosszú, hetekig, hónapokig, évekig eltarthat. A tudás megkapása a lélek elrablásával kezdődik, a „másik világban" a kiválasztottat feldarabolják, ellenőrzik fölös csontjának, csontjainak meglétét és felruházzák a szükséges tudással. Megjegyzem, hogy a sámánság sok esetben öröklődik családon belül, valamint a tevékenység több elemét tanulni 1 HOPPÁL 1994, II. is lehet egy tapasztalt sámántól. Fontos elem az égig érő fa vagy létra, amelyen a sámán közlekedik az alsó, középső, felső világok között. Ezt a „hivatást", a rendkívüli feladatokat (gyógyítás, jóslás, közvetítés a világok között, a szellemekkel való kommunikálás) speciális öltözetben és eszközökkel lehet ellátni. Ez a különleges ruhadarab a sámán köntös vagy köpeny szimbolikus díszítésekkel gazdagon el van látva, mint pl.: a Nap és a Hold, szellemsegítők ábrázolása, csengők. A koronára emlékeztető fejdísz madártollas vagy agancsos volt. Kiemelt jelentőségű, emblematikus eszköz a sámán dobja, amelynek használatakor extatikus állapotba kerül. A szertartások során a tűz segítségével feszült meg a dob bőre, költői szépségű a népmesékben szereplő hasonlat: a parázzsal etetett csikó. Tanulmányom célja azonban vizsgálni azt. a dob mellett milyen más hangszerek lehettek szakrális céllal használva? Mivel a doromb és annak használata olyan sajátosságokat mutat, ami alkalmassá teszi többletjelentéssel bíró alkalmazásra, különleges figyelmet szenteltem ennek a hangszernek. A doromb az idiofon hangszerek családjába tartozik, ezen belül a pengetett alaptípusba sorolható. Készülhet csontból, fából, bambuszból, fémből, ritka esetekben ezek kombinációiból. Két csoportját különböztetjük meg: 1. Idioglott (azonos nyelvű), amikor a nyelv a keret anyagából van kivágva. Az ilyen típusú dorombok főleg Óceániában terjedtek el, de amúgy a világ minden részén megtalálhatóak. 2. Heteroglott (másnyelvű), amikor az idegen nyelv a kerethez rögzül. Nagyságuk néhány centimétertől akár fél méterig is terjedhet. A doromb használatakor a játékos a hangszert az alsó és felső fogsorához vagy ajkaihoz illeszti. Az ajkak és a két fogsor olyan mértékben vannak nyitva, hogy a doromb nyelve zavartalanul tudja rezgő mozgását végezni. Pengetni ujjal vagy zsinórral lehetséges. A hangszer alapvetően halk hangja a szájüregben 289