Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Kovács Szilvia: A kunok és az 109l-es lebunioni csata

KOVÁCS SZILVIA: A KUNOK ÉS AZ 1091-ES LEBUNIONI CSATA Alexios császár tarthatott attól, hogy a kunok a portya, illetve az abból származó zsákmány kedvéért bármikor újra szövetségre léphetnek a besenyőkkel. Ugyanis a kunok megjelenése mind 1078-ban, mind pedig 1087-ben a Bizánci Birodalom területén, a besenyők hívásának volt köszönhető. Vagyis ezek ekkoriban még nem önálló kun portyák, mint amilyenekre a 12. század folyamán sor kerül. Ennek részben az lehet a magyarázata, hogy a kunok csak all. század végén terjesztették ki hatalmukat a mai Románia moldvai és havasalföldi részeire. Ténylegesen csak a 12. század első felében népesítik be a területet.

1

4 Másrészt az is lehet az oka annak, hogy kizárólag besenyő szövetségben portyáztak, hogy a Bizánci Birodalom Al-Duna és a Balkán-hegység közti területét az utóbbiak tartották ellenőrzésük alatt. Ezt alátámaszthatja az a tény is, hogy a kunok csak a 12. században,

1^ azaz 1114-ben vezettek először önálló portyázó hadjáratot Bizánci Birodalomba, vagyis mikor a besenyők szerepe már jelentéktelennek mondható a területen.

1

6 A császár azonban úgy tűnik, hogy 1091-ig nem ismerte fel, hogy Dunától délre újonnan megjelenő nép ugyanúgy, mint a korábban a birodalom területére vonult nomád népek, azaz az úzok és a besenyők, fizetség fejében bármelyik oldalt hajlandók támogatni. Attól tartva, hogy a kunok és besenyők kiegyeznek és újra szövetségre lépnek, I. Alexios egyik emberét, 1

4 PÁLÓCZI HORVÁTH 1993, 34. A kunok Moldva és Havasalföld területén való megjelenésével kapcsolatos véleményekre 1. KNJAZ'KIJ 2003, 89-91. ' 1094 őszén ugyan már ismét a birodalom területén portyáznak a kunok, de ekkor sem önálló portyára indultak, hanem egy bizánci trónkövetelőt, IV. Romanos Diogenés fiának magát kiadó Leónt támogatva jelentek meg a Dunától délre. SEWTER 1982,296-304.; REINSCH 1996, 321-329.; ZONARAS 305-306. 1

6 A besenyők a lebunioni csata (1091) után már nem okoztak komoly gondokat Bizáncnak. A birodalom területén maradt besenyőket I. Alexios szívesen fogadta seregében. Forrásainkból tudjuk, hogy az életben maradtakat besorozták a császári hadba, és részt vettek a keresztes hadak féken tartásában. HIST.FRANC. 18-19. 1123-ban valószínű, hogy az Al-Dunától északra levő, ekkoriban már a kunok fennhatósága alatt álló területről jelentek meg a besenyők, akik felett Jóannés Komnénos (1118-1143) a mai Bulgária területén levő Berroénál fényes győzelmet aratott. BIRKENMEIER 2002, 90. Synesiost a skytákhoz, azaz a besenyőkhöz küldte békeajánlattal.

1 Tehát feltételezhető, hogy a császár elutasításának magyarázata nem más, mint hogy nem kívánt egy ugyan kellemetlen, de katonai szempontból már kiismert ellenfelet egy másik, jóval erősebb, kiszámíthatatlanabb és hadászati szempontból kevésbé ismertre lecserélni.

1

8 Az is közismert, hogy a Bizánci Birodalom története folyamán a területe védelmét gyakran inkább a diplomácia eszközeivel igyekezett megoldani, és csak a legvégső esetben folyamodott harchoz.

1" maga Alexios császár is szívesen alkalmazott birodalma számára kevésbé költséges megoldásokat."" 1087 táján azonban a besenyőket már több mint negyven éve nem tudták a bizánciak sem diplomácia, sem harc útján megakadályozni a portyáikban."

1 Ennek ellenére talán valóban azért közeledhetett a császár ismét a besenyőkhöz, mert egész egyszerűen a bizánci hadászat és diplomácia számára, még ismeretlen volt a kun nép. A kunok jelentősége A fentebb ismertetett helyzet két évvel később megváltozott. 1090 és 1091 telén olyan helyzetbe került a II. Basileios 1025-ös halála után egyre hanyatló Bizánci Birodalom,

2" amelyben a „bar1

7 SEWTER 1982, 230.; REINSCH 1996, 249-250. 1

8 SPINÉI 1994, 136. Mások szerint attól tartott a császár, hogy a kunok látva Bizánc gazdagságát, ott igyekeznek kárpótolni magukat, és kibékülve a besenyőkkel együtt támadnak ismét. DIACONU 1978, 39. 1

9 A csaták kerülése a bizánci stratégia fontos része, ami a legkorábbi stratégiai munkákban megjelenik, és gyakran ismétlik a későbbiek is. TOBIAS 1979. 196— 197.; HALDON 2006. 383.; KAEG1 1983, 3. 2,

1 I. Alexios kis-ázsiai hatalmának megszilárdítása érdekében a szeldzstik szultánt, Szulejmánt Tzachas szmirnai emír ellenében, a danismenida törököket Szulejmán ellen igyekezett felhasználni. BIRKENMEIER 2002, 46. 2

1 A besenyők és a Bizánci Birodalom kapcsolatára 1. VASILJEVSKIJ 1908, 1-175.; DIACONU 1970.; ^ MALAMUT 1995, 105-147. 2

2 Számos bizantinológus a birodalom hanyatlásának kezdetét vagy legalábbis egy hanyatló fázisának kezdetét II. Basileios halálához köti. KAZSDANLITAVRIN 1961, 185-187.; SCHREINER 2002, 52.; OSTROGORSKY 2003, 287.; CHEYNET 2006, 126131. Ebből épp a Komnénosok vezetik ki ideiglenesen 275