Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Baski Imre: A helynevek és a régészettudomány

KUN-KÉ P" A MAGYARO R SZÁG

1 KUNOK HAGYATÉKA kapcsolatba (pl. régi magyar falunév — szarmata, kun stb. leletanyag). Példák: Erdőtelek (12-13. sz.), férfi, kun vezéri sírból; Azzonzalasa (Kiskunmajsa-Kígyóspuszta), férfi?, kun vezéri sírból; Szentmártonszállás (Szentmártonszállás), férfi, kun vezéri sírból; Zenthkiral (Szentkirály, Felsőszentkirály), férfi, kun vezéri sírból; Homokszállás (Tiszaföldvár, Homok), nő?, kun vezéri sírból; Szentmiklósi halom (Karcag), kunhalom, jelentős kun település és templom a halmon; Bábocka (Kunszentmárton), tipikus vízparti (kun)halom, rajta egykori kun település, a neolitikumtól a középkorig terjedő gazdag leletanyaggal; a mellette levő kisebb dombocskákból szintén kerültek elő csont- és cserépmaradványok; Telek ~ Disznólegelő (Előszállás), hajdani kun helység; III. Egyedi példák, általános tanulságokkal 1. A Törökök-högye / Korhán-düllő és a Szőlőhalom / Korhánysző/ő párosok - példája mutaja, hogy érdemes az összefüggő területek névanyagát együtt mint névrendszert vizsgálni azért, hogy a korrelációban álló neveket felismerhessük, s azokat felhasználhassuk a kutatásban. Idézzük fel a korhán-korhány régi előfordulásait és etimológiáját: 1359: halm Kolpakorhana (olv. Kolpakorhányja) vocatum;

2

1 kunhalom Kerekegyháza és Ágasegyháza határában); 1423: Belcherhorhan, a Szombatszállás és Buzgánszállás határában fekvő puszták között említik;

2

2 1423: Kwnydkabhorhan, Szombatszállás vagy Buzgánszállás pusztája; Korhány ~ Korhány-diillő ~ Korhándüllő, határrész Kunszentmiklós kunbábonyi határában. A kun (esetleg besenyő) quryan

2

3 'sírdomb' szó korhán ~ korhány ~ horhán formában sok 2

1 GYÁRFÁS 1886, 499. 2

2 GYÁRFÁS 1886, 201., 578. 2

3 GRÖNBECH 1942. helyen fennmaradt az országban.

2

4 Gyárfás 1886os etimológiai ötletét

2

5 pontosítva Hakan Aydemir a kiskunsági korhan (>horhan) alakokat az átmeneti *koruhan változaton keresztül a *korugan alakig vezeti vissza.

2

6 2. Az -egyház ~ -egyháza komponensű helységneveket több tanulmányban elemezte Kázmér Miklós és Mező András. Agasegyháza neve többféleképpen is értelmezhető. A magyar Ágoston és Akos nevekből való magyarázat után felmerült a népnyelvi ágas 'földbe ásott, felső részén rendszerint két ágban végződő faoszlop' jelentésű szóval való azonosítás ötlete is. Mező András úgy vélte, hogy az előtag személynévi eredetét el kell vetnünk, egyrészt azért, mert nincs bizonyíték arra, hogy az Agos az Akos név alakváltozata, másrészt nincsenek példák arra, hogy birtokos jelzői helyzetű személynevek más -egyház alaptagú helynevekben előfordulnának. Ugyanakkor meggyőzően bizonyította, hogy ez esetben a fentebb idézett ágas szóval van dolgunk. Az utótaggal kapcsolatban megjegyzi, hogy az -egyháza birtokos személyragos forma csak későn, nyilván a -háza alaptagú nevek analógiájára tűnik föl. Elfogadhatóbbnak tartja azt a magyarázatot, amely az ágas 'gerenda, tartóoszlop' jelentésű szóból indul ki. Eszerint olyan templomokról lehet szó, amelyeknek födémét ágasok tartották. Ismeretes, hogy a templomok építési módja más esetekben is névadóvá vált, pl. Kerekegyház, Otszögüegyház, Sáregyház, Kőegyház stb. Ugyancsak Mező András foglalkozott a -félegyháza alaptagú nevek magyarázatának vitatható kérdéseivel. 2

7 Alapos érveléssel cáfolja a korábbi etimológiákat, majd ismerteti Kniezsa István alapötletét, amely szerint a fél-egyház 'fél templom' jelentéssel bír. Ezt Mező elfogadja, ha a fél szónak a 'félben levő, romos, nem ép' jelentését vehetjük alapul. E magyarázathoz azt is figyelembe kell venni, hogy -egyház alaptagú helyneveink zömében (kivéve a templom sajátságaira közvetlenül utaló neveket, mint pl. Fejéregyház, Veresegyház), a korábbi névhez másodlagosan csatlakozott az 2

4 KISS 1997,1. 779. 2

5 GYÁRFÁS 1886, 201-202. 2

6 AYDEMIR 2002a, 204-205.; AYDEMIR 2002b, 157-158. 2

7 MEZŐ 1980, 12-14. 254