Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Sárosi Edit: Újabb kutatások a középkori Szentkirály faluban

SÁROSI EDIT: ÚJABB KUTATÁSOK A KÖZÉPKORI SZENTKIRÁLY FALUBAN Sárosi Edit r Ujabb kutatások a középkori Szentkirály faluban A középkori magyar településtörténet kutatásának egyik legnagyobb hatású régészeti programja, Pálóczi Horváth Andrásnak a középkori Szentkirály faluban, közel három évtizeden keresztül folytatott feltárásaihoz kapcsolható. Mintaértékű munkája alapvető adatokat szolgáltatott a középkori alföldi falu morfológiájára, a későközépkori falusi lakóházak fejlődésére, a falu gazdálkodására, telekszerkezetére, a későközépkori-törökkori anyagi műveltségére, és a természeti környezetre vonatkozó megfigyelései is alapvetően bővítették a középkori falura vonatkozó ismereteket.

1 Jelen tanulmány, a falu területén 2005-2008 között történt újabb régészeti feltárás előzetes eredményeit mutatja be. Mivel a leletanyag restaurálása, feldolgozása folyamatban van, a dolgozat az előkerült leletanyag részletes bemutatására és elemzésére nem vállalkozhat, elsősorban a dokumentált jelenségek leírására szorítkozik. A kutatásra a szentkirályi önkormányzat megbízásából került sor, ugyanis a jelenlegi községi temető területe betelt. A falu a temető bővítésével kívánta ezt a gondot orvosolni. A bővítési terület a középkori eredetű református templom közvetlen környezetében, a középkori település központjában található, ezért a tervezett temetőbővítéssel érintett területen el kellett végezni a megelőző feltárást. A temető bővítése, így a kutatás egy 1500 nr-es területre terjedt ki. Fontos kiemelni, hogy a kutatás, jellegéből adódóan, sem méretében vagy területében, sem pedig kérdésfeltevésében nem hasonlítható össze Pálóczi Horváth András, korábbi kiterjedt és szisztematikus tervásatásaival. Az új feltárási terület inkább a falu központi részén elhelyezkedő véletlenszerű mintaként értelmezhető, mely a falu főutcájáról és az ehhez közvetlenül kapcsolódó területről szolgáltat részletes információkat. A kutatási terület elhe1 A kutatás történetének és főbb eredményeinek legutóbbi összefoglalása: PÁLÓCZI HORVÁTH 2006. lyezkedése sajnálatos módon bizonyos korlátokat is szabott a feltárás számára. Elsősorban a használatban levő temető közelsége, illetve a talajvíz jelentkezése gördített akadályt többek között a kút teljes feltárása elé. A feltárást nehezítette még, hogy a kutatási terület közepe felé, ahol a terepszint teknőszerűen mélyül, a szántóföldi művelés mélyebben bolygatta az objektumokat, ezért a legmélyebben fekvő részen a régészeti jelenségek sokszor részben bolygatott állapotban kerültek elő, vagy megsemmisültek. További problémát okozott a kutatási terület keleti részén található modern vízvezeték, mely több objektumot is átvágott. A feltárt terület a középkori templomtól északnyugatra mintegy 150-200 méterre található, a jelenleg is használt községi temető közvetlen déli szomszédságában, a Pálóczi Horváth András által korábban — a községi temető (II. munkahely) nyugati szélénél, illetve a református templom környezetében (III. munkahely) — feltárt településrészek között.

2 ( 1. kép) A feltárás során szórványos szarmata kori emlékek, illetve egy Árpád kori lakóház részletén kívül a későközépkori falu objektumai kerültek elő. A középkorhoz tartozó települési objektumok közül a legkorábbi elem, egy leégett késő Árpád-kori lakóház részlete volt. Faszenes, hamus padlójából vascsat, orsógomb, és egy szinte ép cserépedény kerültek elő. Feltárásra került továbbá egy nagyméretű, négyszögletes alaprajzú pince-verem részlete, mely használatával a betöltési rétegek tanulsága szerint valószínűleg a 14. század második felében felhagytak, azonban nagyméretű szemétgödörként a 16. századig használták. A verem-pince a kibontás után mintegy 2 méter mély objektumként került dokumentálásra, melyet a sárga löszös altalajba vájták. Közel merőlegesre alakított oldalát agyagtállal tapasztották ki. A padlószinten termésköve2 PÁLÓCZI HORVÁTH 2006. 233