Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Pálóczi Horváth András: Településtörténeti kutatások a középkori kun szállásterületen

„ K U N - K É P" A MAGYARORSZÁGI KUNOK HAGYATÉKA alföldi elpusztult középkori települések kutatására.

1 Györffy Istvánt tarthatjuk Méri István híres, 1948-1949. évi nagykunsági terepbejárása és túrkeve-mórici faluásatása szellemi előkészítőjének is, hiszen nem kevésbé neves fia, Györffy György az ő általa szerkesztett vízrajzi térképpel dolgozott, Méri István arra vitte fel a megtalált lelőhelyeket Györffy Lajos túrkevei múzeumigazgató helyismerete segítségével,

6 és ezekben az akkoriban újszerűnek számító régészeti topográfiai kutatásokban is érezhető Györffy István európai szintű településföldrajzi és településnéprajzi munkásságának irányt mutató hatása. A fenti tudománytörténeti áttekintést csak bevezetőnek szántam, mivel úgy gondolom, hogy egy ilyen összejövetel mindig alkalmat ad a számvetésre, elsősorban annak megállapítására, hogy nagy elődeink tevékenysége nélkül itt és most mi sem gyűlhetnénk össze. Hogy a középkori falu régészeti és településtörténeti kutatása Magyarországon először és legeredményesebben éppen kun szállásterületen bontakozott ki, akár véletlennek is tekinthető lenne, ha Györffy István véletlenül nem a Nagykunság szülöttje lett volna. Településtörténeti kutatások a Kiskunságban és a Hantos-székben A kun szállásterület egyes történeti tájain nem egyenlő arányban folyt a településtörténeti adatgyűjtés és a régészeti településkutatás. A Kiskunságban, Kecskemét környékén a két világháború között az elpusztult középkori falvakban folytatott kutatási program országosan is meghatározó volt mind a lakóházakra és településekre vonatkozó ismereteinkben, mind pedig azért, mert a középkori falu anyagi kultúrájának emlékeit a magyar művelődéstörténet egyenrangú, értékes részeként határozta meg és mutatta be. Az alföldi népi kultúra alakulásában a kun etnikum szerepét Szabó Kálmán is felismerte és hangsúlyozta. Papp László közreműködésével mintegy 10 késő középkori településen tártak fel lakóházakat. Megfigyeléseik 5 GYÖRFFY 1942, 47-48.; KAPOSVÁRI 1987, 111.; SZABÓ K. 1938.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1993, 4446. 6 MÉRI 1954, 138-139. szerint a 15-16. századi települések — nagyrészt kun szállások, pl. Ágasegyháza, Orgovány, Jakabszállás, Mizse — vizenyős-mocsaras terület által védett helyen létesültek, hosszan elnyúló, laza szerkezetűek, a házak egymástól távol, 35-70-140 méterre fekszenek, látszólag rendszertelenül. Ezt a településszerkezetet Szabó Kálmán az állattartással hozta összefüggésbe.' A magyar tudomány örök vesztesége, hogy ezeknek az ásatásoknak a dokumentációs anyaga nem maradt fenn. Részben e hiányok pótlására választottuk ki 1971-ben tervásatásunk színhelyéül a Felső-Kiskunságban fekvő Szentkirályt, vagyis azzal a céllal, hogy egy Kecskemét környéki településtípus újabb kutatása megtörténhessen, másrészt pedig azért, hogy egy kun település belső szerkezetének, épülettípusainak, gazdálkodásának elemzéséhez megfelelő ásatási adatokhoz jussunk. Hat beltelek teljes vagy részleges feltárása során sajátságos telekszerkezet került napvilágra: a lakóházakhoz közvetlenül csatlakozó, karámnak tartható nyitott állattartó építmények, marhaállások, ólak az állattartás jelentőségére és kun hagyományok továbbélésére utalnak.

8 A két évtizeden keresztül, 1990-ig tartó ásatás időszakában, azzal párhuzamosan viszonylag kevés idő jutott topográfiai kutatásra, legfeljebb a középkori Szentkirály falu határain belül rögzítettük térképen a tudomásunkra jutott régészeti lelőhelyeket. Ennek során Felsőszentkirályon, a középkori faluhelytől északnyugatra 5,5 km-re egy 17. századi település nyomait találtuk meg, amely a szentkirályiak lakóhelye volt az 1630-as évektől, amikor a Református templom környékén elterülő falu végleg elhagyottá vált. Ezen a felsőszentkirályi török kori lelőhelyen kisebb hitelesítő feltárást végeztünk, a település alaprajzát geodéziai felméréssel térképen rögzítettük.'' így sikerült gyarapítani az elpusztult középkori és török kori falvak alaprajzait, amelyek száma országosan is igen-igen kevés. Természetesen a középkori településhálózat tervezett rekonstrukciójához fontos lett volna nagyobb 7 SZABÓ 1938, 80-81., 84., 95-98., 117., 127. 8 PÁLÓCZI HORVÁTH 1986a, 225-230.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1996, 17-19.; PÁLÓCZI HORVÁTH 2000. "PÁLÓCZI HORVÁTH 2002, 190-194. 218