Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Pálóczi Horváth András: Településtörténeti kutatások a középkori kun szállásterületen

PALOCZI HORVÁTH ANDRAS: TELEPULESTORTENETI KUTATASOK A KÖZÉPKÖRI KUN SZALLÀSTERULETEN területen folytatni a régészeti topográfiai adatgyűjtést. felkutatni az elpusztult középkori falvakat. Ennek érdekében az 1990-es évek elején kidolgoztunk egy kutatási programot a Kecskemét-régió középkori településtörténeti forrásainak összegyűjtésére és feldolgozására. Elképzeléseink szerint a vizsgálandó terület kb. 30 km sugarú körbe illeszkedne Kecskemét körül. Ezzel a két világháború közötti kutatások számos lelőhelyét pontosítani, hitelesíteni lehetett volna, adatbázis jöhetett volna létre a Kiskunság északi részének középkori településeiről, amely Kecskemét várostörténeti feldolgozásához is felhasználható lett volna. A BácsKiskun megyei múzeumi szervezet segítőkész hozzáállása ellenére a megye kulturális vezetéséhez benyújtott programterv semmiféle támogatást nem kapott. Ezzel szemben az 1990-es években sikeresen fellendült a Duna-Tisza köze déli részének településtörténeti és régészeti topográfiai kutatása. A kun szállásterület vonatkozásában elsősorban a Kiskunhalas várostörténeti monográfiájában közölt, a város és környékének középkori településhálózatát tárgyaló tanulmányokat kell említenünk.

1

0 Magunk néhány lelőhelyen kisebb, célzott terepbejárásokat végeztünk: a Nagykőrös és Kocsér határában fekvő Arbóc-tónál, amely valószínűleg a 13. századi kun főúr, Arbuz nevét tartotta fenn; a Kecskeméthez tartozó Borbás-pusztán, amely Szentkirállyal közös birtoka volt az 1354-ben megadományozott kun családnak; Uajosmizsén a középkori Mizse falu templomromjánál; a középkori Kocsér falu templomromjánál; Szabadszálláson, ahol helytörténeti gyűjtés keretében a város középkori régészeti lelőhelyeit azonosítottuk és térképeztük. A magyarországi kun szállásterület szervezeti egységei közül eddig egyedül a mezőföldi Hantosszék középkori régészeti topográfiája és településtörténeti feldolgozása készült el, Hatházi Gábor munkája." Településtörténeti kutatások a Nagykunságban: történeti adattár és tanulságai A nagykunsági középkori településkutatás fentebb említett kezdetei után, a Szolnok megyében kezdődő rendszeres régészeti terepbejárások keretében került sor 1963-1964-ben Kisújszállás terepbejárására. 1982-1985-ben ismételten bejártuk a város területét, a gyűjtést minden régészeti korszakra kiterjesztve kiegészítettük és pontosítottuk a korábbi terepbejárás adatait. A felkutatott régészeti lelőhelyek száma 113. Az Árpád-korban 22 település állt a területen, a késő középkorban 4, az utóbbiak kun szállások. Eredményeinket a várostörténeti monográfiában közöltük.

1" Régi térképek és írott források alapján összeállítottuk Kisújszállás földrajzi neveinek, történeti helyneveinek tárát, ami településtörténeti szempontból is jól hasznosítható, ez a munkánk jelenleg még publikálatlan. 1986-1987-ben Túrkeve határában végeztünk régészeti terepbejárást, a várostörténeti monográfiához végzett előzetes kutatások során megkerestük és azonosítottuk az írott forrásokból ismert 11 középkori falut, de eddig ismeretlen középkori településeket is találtunk.

1

3 Ezek után részletes kutatási tervet készítettünk az egész Nagykunság településtörténeti feldolgozására all. századtól a 17. század végéig. A tájegység teljes településtörténeti kataszterének összeállítása után terveztük a Nagykunság területi változásainak ábrázolását a 13. századi kun nemzetségi szállásterülettől és az ahhoz kapcsolódó kun földesúri birtokoktól a 1516. századi Kolbaz-széken keresztül a Nagykun Kerületig. Célként tűztük ki az Árpád-kori és késő középkori települések terepbejárását, hogy megfigyelhető legyen az Árpád-kori falvak és a kun szállások kapcsolata, s hogy adatokat nyerjünk az állandó kun szállások kialakulásának folyamatához. Fontos megismerni azt a kapcsolatrendszert, ami a kunsági települések és környezetük között fennállt a megtelepedés időszakában és utána folyamatosan, s ami többek között a kun kiváltságok 1

0 SZÉKELY 2000.; HATHÁZI 2000. 1

1 HATHÁZI 2004, 7-18., 155-188., 201-231. A településtörténeti adattár első változata már 1985-re elkészült. HATHÁZI 1987. 1

2 PÁLÓCZI HORVÁTH 1986b, 99-100., 142-150.; PÁLÓCZI HORVÁTH 1987.: PÁLÓCZI HORVÁTH 1993, 63-66. 1

3 PÁLÓCZI HORVÁTH 1992. 219