Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Selmeczi László: A karcag-orgondaszentmiklósi kun szállástemető régészeti kutatásának néhány tanulsága

SELMECZI LÁSZLÓ: A KARCAG-ORGONDASZENTMIKLÓSI KUN SZÁLLÁSTEMETŐ RÉGÉSZETI KUTATÁSÁNAK NÉHÁNY TANULSÁGA Magunk Pletnevának

1

4 és Fedorov-Davydovnak

1" azokra a megjegyzéseire alapozva, melyek szerint az oroszországi Cumania területén a 12-13. században már megjelentek a nagy sírszámú szállástemetők, azt az álláspontot képviseltük, hogy a betelepedő kunok köznépe a részükre biztosított föld felosztása után rögtön olyan temetőket nyitott, amelyeket később folyamatosan használt.

1

6 Ezt az előfeltételezésünket megerősítette a kun szállások temetőinek és a rajtuk álló templomok viszonyának a vizsgálata (konkrétan a templom felépítése idejének egybevetése a temető kunok általi használatának feltételezett kezdetével). Ebből az áttekintésből világossá vált, hogy a kun szállások jelentős részében a templomot már egy használatban lévő temetőben építették fel (ezeknek az általában a 15. század folyamán felépített gótikus templomoknak az alapozási árka a temető sírjainak egy részét részben megsemmisítette). Ezek az eredetileg templom nélküli temetők lehettek minden bizonynyal a pogány kun szállástemetők.

1 Azonban ezt a nézetünket csak oly módon bizonyíthatjuk, ha egy-egy szállástemető legkorábbi sírjait megnyugtatóan tudjuk a 13. századra keltezni. Ezt a feladatot teljesíteni különféle okok miatt meglehetősen nagy nehézségekbe ütközik, mert a 13. századtól sokszor a 17. századig folyamatosan használt temetőkben, (természetesen a használat ideje mindig konkrét) az állandó utántcmctkczések 1

4 PLETNEVA 1958, 185. 1

5 FEDOROV-DAVYDOV 1966, 131-3. 1

6 PÁLÓCZI HORVÁTH 1994, 172. Külön is megemlíti, hogy határozottan azt az álláspontot képviseltük és képviseljük, hogy „a kunok folyamatosan temetkeztek a téli szállásaik mellett még a XIII. században létesült temetőkbe, egészen az állandósult falvak későbbi pusztásodásáig". 1

7 SELMECZI 1982, 105-6,; 1986, 132-3. Pálóczi Horváth kandidátusi disszertációjának Keleti örökség, európai hatások c. fejezetében, a 76. jegyzetben a szállástemetők két típusának megkülönböztetéséhez hasznos kritikai megjegyzéseket és kiegészítéseket fűzött. Megállapította, hogy vizsgálatai szerint a kunok településeik 25%-ánál választották állandó szálláshelyként egy korábbi, rendszerint a tatárjárás idején elpusztult Árpád-kori magyar falu templomának környékét. Ezen kívül hangsúlyozta, hogy azok a szállástemetők, amelynek területén a temető használatbavételénél később épültek fel a templomok nemcsak „puszta kurgánon" létesültek, hanem „természetes dombháton" is. leginkább a temetők 13. századi rétegét sértették, a megsemmisülés veszélyének leginkább a korai sírok voltak kitéve. Emellett Hatházi Gábor éremforgalmi vizsgálatainak fényében azt is megállapíthatjuk, hogy a szállástemetők keresett 13. századi rétege — bár kivételek mindig lehetnek — éremmel nem datálható.

1

8 Kiindulva a kun régészeti leletek „A" csoportjának leletgazdagságából, valamint abból a jelenségből, hogy a kun szállástemetők Anjou-kori rétege a betelepedők kettős kulturáltsága miatt

1

9 leletekben szintén viszonylag gazdag, kézenfekvő, hogy ennek a viszonylagos leletgazdagságnak a szállástemetők 13. századi rétegében is tükröződnie kell. Mindezt vizsgáljuk meg a Berekfürdő (korábban Karcag) határában fekvő, részben feltárt egykori kun település, Orgondaszentmiklós szállástemetőjének példáján. A falu a 15. századtól Kolbázszék egyik települése volt, amely a Tiszának még az Árpád-korban, vagy azt megelőzően lefüződött Üllő nevű holtága (1349-ben István, Szörényi bán halastava volt

2") bal partján feküdt, több más kun szállással (Fábián-sebestyén, Ködszállás, Kunkápolnás"

1) együtt. 1521-ben a Szabolcs megyei Szentágota puszta és a kunok közti határjáráskor említik, mint Asszonyszállással és Kunkápolnással határos települést,

2

2 ahonnan az Átalút vezetett Nádudvarra. 1559. december 16-án Bécsben I. Miksa a magtalanul elhalt orgondaszentmiklósi Karcag Benedek birtokait, Orgondaszentmiklóst és Telke pusztát Heves megyében Pásztói Ferencnek és Pityai Bálintnak adományozta.

2

3 A helynév Szentmiklós eleme Árpád-kori templomának patrociniumát jelzi, az Orgonda előtag Çorqun day') kaszálóhegy jelentésű.

2

4 1

8 HATHÁZI 2005, 103-106. Mellesleg Hatházi már teljesen természetesnek tartja, hogy a „hazai kun emlékkör meghatározó összetevői a 13-16. századi templom körüli szállástemetők. 1

9 V.ö. HATHÁZI 2005, 103. 2

0 GYÁRFÁS 1883,486. 2

1 MÉRI 1954. (I. kép.) 2

2 GYÁRFÁS 1883, 375., 752. 2

3 BAGI 1994, 85.; 2007, 75. 2

4 SZABÓ 1998, 33.; MÁNDOKY 1993, 142.; BARTHA 2002, 37-8.; BAGI 2007, 75. Azon elképzelés, miszerint az Orgonda előtagban a Szent István kori besenyő vezér. Tonuzoba fia Urkund neve rejlik, nem igazolható és nem is tartható. 19