Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Selmeczi László: A karcag-orgondaszentmiklósi kun szállástemető régészeti kutatásának néhány tanulsága
„KUNKE P" A MAGYARORS ZA GI KUNOK HAGYATÉKA A kun szállástemetők 13. századi leletanyaga elméletileg egyaránt tartalmazhat a kunok által Cumaniából magukkal hozott tárgyakat, illetve olyanokat, amelyekhez a kunok már Magyarországon jutottak hozzá. 2" Úgy véljük, hogy az orgondaszentmiklósi temető legkorábbi rétegéhez sorolhatók a mellékletként olyan típusú gyűrűket tartalmazó sírok, amelyek a 13. század folyamán elrejtett pénzekkel keltezett köznépi kincshorizontot jellemzik. Bár az is előfordulhat, hogy a 13. századra keltezhető gyűrű a 14. században kerül eltemetésre. Ilyen esetben alapvető követelmény az egész leletegyüttes részletes elemzése, hogy megállapítható legyen, miként kerülhetett 13. századi tárgy a 14. századi tárgyak közé. A 13. századi tárgyak közé kell sorolnunk az orgondaszentmiklósi temető 1. sírjában feltárt korongos fejű ezüstgyűrűt, amelynek negatív vésetű pecsétlőfején olyan Agnus Dei ábrázolás található, amelynek a hátából kereszt nő ki, azaz a hátán hordozza a keresztet. 2 6 Az Agnus Dei vésetű pecsétgyűrűket elemezve Hlatky Mária arra a következtetésre jutott, hogy azok a 13. század közepénél korábban nem készülhettek, és Károly Róbert uralkodása idején még divatban lehettek, ugyanis húsvéti bárány ábrázolás IV. Béla, III. András és Károly Róbert pénzein fordul elő. 27 Azonban meg kell jegyeznünk, hogy az utóbbi két királyunk pénzein ábrázolt bárányoknak nem a hátából nő ki a kereszt, hanem Krisztus jelképei mellső lábukkal zászlós keresztet tartanak. Az 2 5 Közismert tény, hogy a kunok a beköltözést követően nemcsak minőségileg más társadalmi viszonyok közé kerültek, hanem teljességgel megváltozott kereskedelmi viszonyok közé is. A 13. század második felétől előkelőik is és a köznép is olyan kereskedelmi árukhoz jutott hozzá, mint a befogadó magyar. V. ö. ^ HATHÁZI 2005, 104. 2 6 A sírgödör nem rajzolódott, a sírt építési törmelékkel kevert földbe ásták bele, mélysége 50-37 cm. A váz háton fektetett, nyújtott testtartású. A karok a medence mellett nyújtva voltak. Vázhossz 152 cm. Tájolás Ny-K 90 fok. Mellékletek: 1. a jobb kulcscsontnál, a gerincoszlop mellett 3,5 cm átmérőjű ezüstlemezből préselt díszkorong, 2. a mellkason a legalsó bordákon veretes bőröv, 3. a mellkason és a medencetájékon elszórtan sárgásbarna színű üvegpaszta gyöngyszemek, 4. a jobb kézen ezüst pecsétgyűrű, 5. a bal kézen egy ujjra felhúzva két db bronz pántgyűrű. 2 7 HLATKY 1938, 33-5. orgondaszentmiklósi Agnus Dei pecsétgyűrű párhuzamai Gesztiből kerültek elő. 2 8 Az 1933-ban szántás során egy ép cserépbögrében elrejtett lelet egy elektron- és egy ezüstgyűrűt, ezüst csatot, ezüst karperecet és 322 darab ezüstpénzt tartalmazott, melyek közül a legkésőbbi veret III. András (1290-1301) dénárja. Mind a két geszti gyűrűn Agnus Dei ábrázolás látható, közülük az orgondaszentmiklósi gyűrű szinte méretre azonos geszti párhuzama elektronból készült. A közvetlen párhuzamok közé sorolható még az a lelőhely nélküli gyűrű is, amelyet két, IV. Béla éremmel együtt adományoztak a Magyar Nemzeti Múzeumnak. 2'' Mindezek alapján az orgondaszentmiklósi Agnus Dei vésetű gyűrűt megnyugtatóan keltezhetjük a 13. század második felére. 10 Az orgondaszentmiklósi temető 25. sírjából egyetlen mellékletként került elő egy kettős kereszt vésetű ezüst gyűrű. A kiszélesedő szár tövénél a keresztszár átkötött, a középen álló kettőskeresztet vonalkeret választja el a széleken található értelmezhetetlen felirattól. Ezt a gyűrűtípust Hlatky, 31 Lovag 3 2 és Kolba"' egybehangzóan a 13. század második felére, végére datálta. Kormeghatározásukat azóta sem vonta kétségbe senki, s nem is merült fel semmiféle olyan új körülmény, amely miatt ezen az állásponton módosítani kellene. Mindezek alapján a 25. sírt is az orgondaszentmiklósi szállástemető korai, 13. századi rétegéhez sorolhatjuk. Mindenképpen a temető korai rétegéhez kell kapcsolnunk a 434. sírt, illetve az abban talált övet. Jogosan merülhet fel a kétely, hogy egy egyszerű szögletes vas keretet és a hozzá tartozó félgömb alakú, szintén vasból készült, vereteket szinte bármilyen időszakra lehetséges keltezni. Ezért feltétlenül szükséges a datálást megalapozó érveinket felsorolni. A sír a 17. században elpusztult kun település temetőjének egyik sírja. Semmi sem indokolja, hogy kiemeljük környezetéből. A sírt a 2 8 PARÁDI 1975, 146. 2 9 LOVAG 1980, 226. 3 0 A gyűrű egy a 14. század közepén, még 13. századi rítussal eltemetett fiatal férfi sírjából került elő. A sírból előkerült több 14. századi tárgy közül ez volt az egyetlen korábbi. SELMECZI 2006, 253-265. 3 1 HLATKY 1938,41-42. 3 2 LOVAG 1980, 228-231. 3 3 KOLBA 1960, 139-142. 20