Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában

KUN-KÉ P" A MAGYARO R SZÁG

1 KUNOK HAGYATÉKA iket néven nevezzék a források. Ráadásul a vonatkozó források alapján, éppen a legkorábban említett települések, Agasegyháza és Barabásszállása esetében kétséges azoknak a korai törzsterületbe való tartozása. A kutatás jó ideig úgy tartotta, hogy a kunok a 14. század közepéig zavartalanul folytatták nomád életmódjukat, és hagyományos jurtáikkal váltogatták szálláshelyeiket. Ebben látták magyarázatát annak a ténynek, hogy a 13. század folyamán és a 14. század első felében egyszer sem fordul elő a kunoknál a szállás megjelölés, lakóhelyeiket csak „circa", vagy „in circuitu" körülírással teszik."

7 Bár a sátorban lakás fokozatosan veszít jelentőségéből, 1347-ben Halasi Köncsög ispán területéről sátorban lakó kunok szöknek át Becsei Töttös birtokára.

w A pápa még 1399-ben is említ családjaikkal, javaikkal és sátraikkal költöző kunokat, bár ekkor már semmiképpen sem nevezhetjük általánosnak ezt a fajta életmódot.

w Ha pusztán a fenti adatokat vesszük figyelembe, úgy tűnik, hogy igaz az az elképzelés, mely szerint a kunok szállásai azért nem szerepeinek a történeti forrásokban, mert nomád életükből kifolyólag ezek nem ugyanazon a helyszínen álltak. így nem is beszélhetünk semmilyen korai szállásrendszerről, csak állandóan változó helyzetű, átmeneti kun telepekről. Ez a magyarázat azonban mindenképp finomításra szorul. Már Cumania területéről ismert az, hogy a kunoknak állandó téli szállásaik, falvaik, sőt városaik is voltak. Annak lehetősége is felvetődött, hogy a dél-oroszországi, már a letelepedés fázisában lévő életmód további fejlődése csak a mongolokkal vívott háborúk időszakában torpan meg és 9

7 SELMECZI 1986, 193. '

,

s A korabeli birtokosi viszonyok alapján elképzelhető, hogy a Bugachoz közeli Pétermonostor-Monostor régészeti leletekkel bizonyított kun elemeit láthatjuk a szökevényekben. ROSTA 2004, 130. Ezzel kapcsolatban felmerült az a lehetséges értelmezés, hogy a duodecim Comanos filtreas domus habentes... " jelentése e szolgarendü kunok esetében nem 12 sátorlakó kun férfit, hanem 12 kun családot jelent, hiszen a Codex Cumanicus tanúságai szerint a jtirt gazdaságicsaládi alapegységként, „háznép" értelemben is használatos volt. HATHÁZI 2000, 228. 9

9 SELMECZI 1992, 64. ekkor tér vissza kényszerűségből átmenetileg a nagyállattartás elsődlegessége.""' A nagykunsági Orgondaszentmiklóson olyan kör alaprajzú építményeket tárt fel Selmeczi László, melyeket kun jurtákkal azonosított.

10

1 Wicker Erika Petőfiszállás-Tőzegesen tárt fel 30 kör alakú építményt, melyeket jurták körülárkolásának tartott."

1' Horváth Ferenc óvatosságra int e kör alakú építményeknek a kunok jurtáiként való azonosításával, de a Csengele-Fecskésen feltárt településrészlet tanulságai alapján nem is zárja ki ennek lehetőségét.

10

, E téli szállások a későbbi falvak előképei voltak, melyeken sátrakon kívül egyéb szilárd gazdasági és lakóépületek is álltak. A kérdés az, hogy ezek a téli szállások mennyiben azonosak későbbi falvaik helyével, azaz a 14. század végére már biztosan megtelepedett kun falvak legkorábbi településrétegei, megegyeznek-e a 13. század közepétől létező téli szállásokkal. Mivel a fent említett régészeti jelenségek éppenséggel a későbbi falvak helyszínének ásatása során jelentkeztek, már felmerül annak gyanúja, hogy ezek a korai szállások lényegében azonosak a későbbi falvak helyével. A nagy adatbázisra épülő terepbejárási eredményeket figyelembe véve is olyan megállapításra juthatunk, mely ezt a lehetőséget valószínűsíti. Nem minden esetben beszélhetünk a rendelkezésre álló eszközök elégséges voltáról. Jelentősen csökkenti a korai kun szállások vizsgálatában a terepbejárások alapján levont eredmények értékét, hogy a kunok előszeretettel települtek le a tatárjárás alatt elpusztult falvak helyén. Igénybe vették a még álló templomokat, kezdetben talán pogány szertartásaikra is felhasználták őket. Ezeken a lelőhelyeken még az ásatások is gyakran nehezen mondják meg, hogy egy-egy telepjelenség a tatárjárás előtt élt magyar településhez, vagy esetleg a legelső újratelepítőkhöz kapcsolódik-e. A Nagykunságban a számítások szerint a szállások 25%-a, a Mezőföldön 60%-a Árpád-kori előzményekkel rendelkezik."

1

4 A Kiskunságban az eddigi eredmények 10

0 HATHÁZI 2000. 230. 10

1 SELMECZI 1992. 53.. 123-127. 10

2 WICKER 2000, 9-20. 10

3 HORVÁTH 2001,228. 10

4 HATHÁZI 2004, 192. 198