Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában
ROSTA SZABOLCS: ÚJ EREDiMÉNYEK A KUNOK DUNA-TISZA KÖZI SZÁLLÁSTERÜLETÉNEK KUTATÁSÁBAN város maradt, Kecskemét, Cegléd és Kőrös. A teljesen elnéptelenedett kiskunsági területeket Kecskemét, Szeged és Kőrös bérelték. Egy 1590es évek végéről származó adat az egykori 51 kiskunsági településből csak öt lakott települést tud felmutatni, melyek Lacháza, Tatár-Kunszentmiklós, Szabadszállás, Fülöpszállás, Halas. 9' A Török Hódoltság időszaka a Kiskunság számára minden addiginál teljesebb pusztulást hozott, a későközépkori települési rend teljes felbomlásához vezetett. A Kiskunság északnyugati szélén, a dunai árterület egyes részein esetleg létezik valamiféle kontinuitás, de a Homokhátság, mely ütközőzónája volt közel 170 éven át a hadaknak, a néhány mezőváros kivételével tökéletesen elpusztult. A kiskun puszták egykori települései megmerevedtek pusztulásuk állapotában, templomaik jelezték azok egykori nyomait. Az évszázados elnéptelenedés emellett a középkori viszonyoknak, máshol ilyen mértékben nem tapasztalható konzerválódását hozta maga után. A korai kun szállások problematikája A Kiskunsági Homokhátság síkvidéki területein a tatárjárás pusztítása katasztrofális mértékű volt. Nagyon kevés település élte túl a válságot, melyet nemcsak a pusztává lett Árpád-kori templomok nagy száma mutat, hanem azt követően a kun települések teljes túlsúlya egyes területeken. A tatárjárás hatásainak taglalásakor láthattuk, hogy a 14-15. századi településrendszer csak kisebb részben vezethető le a tatárjárást megelőző települési rendből. A későközépkori települési rend alapja a Kiskunság központi részén, az 1240-es évek végén betelepült kunok szállásaiból adódik. A kun fennhatóságú területek folyamatos változása a 14. század második felétől már mérhető, bár a kevés okleveles adat miatt ekkor se könnyű nyomon követni. Az ezt megelőző időszakról, történeti oldalról még fogódzópontunk sincsen. Egyértelműen mutatja a korszak településtörténeti vizsgálatának lehetőségeit Györffy Györgynek a Kunsághoz fűzött véleménye, aki szerint „a Kunság szállásokra lebontható történeti földrajza ezek szerint a XIV. századi adatok alapján még nem írható meg... " 9 A Tehát amennyiben a településföldrajz vizsgálata mindössze a történeti források bevonásával történik, akkor a Kiskunság nagy részén a 13-14. századi település- és úthálózatra vonatkozó eredményeket képtelenség elérni. A kiskunsági területek jó részét lefedő Csertan-szék jó példa erre. Itt a kunokkal kapcsolatba hozható települések első okleveles említése általánosan későinek mondható. Agasegyháza: 1353.; Barabásszállása'. 1354.; Bugacháza: 1391.; Jakabszállása: 1407 (1342).; Orgoványszállása: 1411.; Csőszapa: 1411.; Buzgánszállás: 1423.; Tázlárszállása: 1429.; Bócsaszállása: 1436.; Gvarmanszállása: 1436.; Törteiszállása-. 1436.; Kalasszállása: 1436.; Köncsögszállása: 1436.; Majosszállása: 1436.; Öttömösszállása: 1436.; Altokszállása-. 1446.; Tamásülése: 1446.; Szankszállása: 1451.; Harka: 1451.; Asszonyszállása-. 1462.; Kaskantyúszállása: 1469.; Csólyosszállása: 1473.; F ej értő: 1473.; Kömpöcszállása: 1473.; Zomokszállása: 1493.; Kötönyszállása: 1493.; Balotaszállása: 1493.; Ellésföld'. 1493.; Csengele: 1493.; Ferencszállás: 1546.; Kisszállás II: 1546.; Ivánka/Jankó szállás: 1560.; Kisszállás I: 1560.; Bodoglár. 1570 ( 1451).; Tompa: 1580. Szembetűnik, hogy 35 településből a 14. század folyamán mindössze 3 van említve az oklevelekben. A többség létére csak a 15. század második feléből van tudomásunk, de több, régészetileg már beazonosított és meghatározott egykori kun település csak a terület elnéptelenedése után pusztaként, a 16. századi török defterek adatai alapján ismert. Nem beszélve azokról a földrajzi nevekről melyek esetében gyanítható, hogy egykori település nevét őrizték meg, források azonban nem is szólnak róluk. Mindebből világosan látszik, hogy nemcsak a 13. és 14. századra, de a későbbi időszakra is érvényes a középkori források kizárólagosságának problematikája a településföldrajzi kutatásokban. A legfőbb kérdés az, vajon mi lehet az oka annak, hogy a kunok 1246. évi beköltözése után több mint 100 évnek kell eltelni ahhoz, hogy első települése9 5 TÁLASI 1977,22. 9 6 GYÖRFFY III, 532. 197
