Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában
KUN-KÉ P" A MAGYARO R SZÁG 1 KUNOK HAGYATÉKA ségről van szó, ahová a regionális központ szívóereje folytán beköltöztek a kunok. 83 A kiskunsági települések etnikai meghatározása csak bizonyos helyzetekben tűnik lehetségesnek. A pusztán nyelvészeti alapú megközelítés buktatóit egyértelműen mutatja, hogy éppen a magyar nevű Fejértó, Szentkirály területéről vagy Asszonyszállása, Majossaszállása határából kerültek elő a kun előkelők temetkezései. Bár kívül esik a fejezet keretein, a korainak meghatározható kun települések jó ideig feltűnő zártságot mutatnak, körvonalazható egy korai kun települési rendszer, mely majd folyamatos változás után, csak részben lesz alapja a kialakult székrendszernek. A 15. századi pusztulás A kiskunsági településekkel kapcsolatban a történeti források a 15. század második felétől hírt adnak egy pusztásodási folyamatról. Leginkább a déli területeket érintette valamilyen katasztrófa, melynek nyomán kun települések sora néptelenedik el. Főként a korábbi Csertánok uralta területeken Halas-szék kapitányai, a Thenkesek, majsai Tótok, Csercsik kérik az uralkodótól, hogy a kipusztult vagy megfogyatkozott kunságot pótolva, máshonnan hozott magyar jobbágyokkal népesíthessék be szállásaikat. Az oklevelek Othasylis, Törtet, Bócsa, Köncsög, Csólyos, Fejértó, Majsa, Kömpöc, Asszony-szállásokat konkrétan megnevezik. 8 4 A területre jellemző forrásadatok viszonylagossága következtében bizonyosan több helység teljes, vagy részleges elnéptelenedésével is lehet számolni. A demográfiai viszonyokban nagy változást kiváltó ok egy pestisjárvány, majd az azt követő éhínség volt. 1462-ben már bizonyosan elindult az elnéptelenedési folyamat, hiszen Asszonyszállását már ekkor is lakatlannak ítélik. A pusztulási hullám megindulásának időpontjához segítséget nyújt a 2-3 évente megrendezésre kerülő szegedi országgyűlések sorában mutatkozó 1452. és 1463. közötti hiátus. Hatházi Gábor véleménye szerint, 8 3 BLAZOVICH 2002, 207. 8 4 GYÁRFÁS 111, 671., 675., 677. ezek alapján logikusnak tűnik a Nándorfehérvári csata utáni délvidéki járvánnyal összefüggésbe hozni a Halas-széki kun szállások pusztulásának első hullámát. A terület népességében már a 15. század folyamán jelentősen megfogyatkozott, melyre az 1494-1495-ös adójegyzékek is fényt vetnek. 8 5 A terület Kiskunság neve „Cumani Minores"csak 1553 után ismert. A szakirodalom sokáig a török pusztítás hatásaival hozta összefüggésbe a két kun — Kiskun és Nagykun — terület nagyságrendi eltolódását, a portaszám csökkenését alapul véve. 8,1 Egy 1503-as névadat alapján ma már inkább a 15. század második felére vezetik vissza a kiváltó okot, mely esetleg az 1456-1457 évi pestisjárványnyal majd azt követő éhínséggel és kivándorlással hozható összefüggésbe. 8 7 A források által is csak mellékesen érintett 15. századi pusztulás érzékelése a rendelkezésre álló módszerekkel, a várakozásokkal ellentétben egészen jól kimutatható. A települések némelyikének végleges elnéptelenedése bizonyosnak tűnik, ám a források szólnak új betelepítésekről is. Majossaszállása területén régészeti terepbejárások alapján nem volt megfigyelhető a néhány évtizedes lakatlanság vagy a település átmeneti visszaszorulása. A kerámiaanyag szerint a 16. század első felére bizonyosan visszatér az élet. Jónéhány, a forrásokban szereplő szállásnál azonban ténylegesen megfogható volt a 15. század második felére tehető pusztulási hullám. Bócsaszállásán a Bócsa-Templomhegy melletti lelőhelyen, a 13-14. századi település jóval nagyobb kiterjedésűnek mutatkozott, mint a nagyon gyér leletanyaggal jelentkező, inkább csak a templom környékére szorítkozó 15-16. századi település. A település visszaszorulásának egyik lehetséges magyarázata lehet a pestisjárvány okozta lecsökkent népességszám. Fejértó esetében, mely Árpád-kori előzményekkel rendelkező, 14-16. századi szállásként van számon tartva, hasonló helyzet mutatkozik. A templom környékének erdősültsége miatt a település magját ugyan nem lehetett bejárni, ellenben a nagy kiter8 5 HATHÁZI 2000, 250. 8 6 GYÖRFFY 1968,2167. 8 7 HATHÁZI 2000, 252. 194
