Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában

ROSTA SZABOLCS: ÚJ EREDiMÉNYEK A KUNOK DUNA-TISZA KÖZI SZÁLLÁSTERÜLETÉNEK KUTATÁSÁBAN település és Kalasszállása azonossága. Elhelyezkedése pedig Kiskunhalastól északra, északnyugatra, a mai Pirtó, Felsőkistelek határrészekre tehető, ahol feltűnő üresség mutatkozik a középkorban gyökerező földrajzi nevekben is. (19. kép) Ezek mellett olyan földrajzi neveket, vagy mellékes okleveles utalásokban szereplő neveket ismerünk, melyek csak sejtetik, hogy egykori, talán még a korai időszakba visszanyúló szállásokról lehet szó. Ilyenek Othasylis, Bőszér, Karapál, Otárhalma, Bagdas ilese, Besotar, Ketelegaska stb. A fenti csoportok esetében nagy valószínűséggel kun alaplakosságot feltételezhetünk. A további, nevük alapján csoportokba osztható települések, viszont lakosságuk szerint már nem határozhatóak meg együttesen. Ezek mindegyikénél mélyreható, egyedi vizsgálat szükséges. Az információk szegénysége folytán gyakran nem is sikerülhet a lakosság legfőbb etnikai komponensének meghatározása. 3. A keresztény névadású, de kun típusú szállásnevek közé tartozik például Jakabszállása, Asszonyszállás, Barabásszállása, Majossaszállás, JankóIvánkaszállás, Kisszállás I., Kisszállás II., Ferencszállása, Tamásülése, Pákaszállás, Szombatszállás, Filip-szállás. Ismert jelenség a kun szállások esetében a névváltás, melynek vesztese szinte mindig a korábbi kun gyökerű név. A mezőföldi kunok esetében például Csobakszállás—Előszállás, Nyögérszállás-Gyolcsapálszállás példája mutatja be ezt a jelenséget. 8 A Kiskunságban felmerült az eltűnt Buzgánszállásnak a később megjelenő Fülöpszállással való azonosítása.

7

9 A csak 16. századi említésű Ferencszállás másik neve a defterek szerint Karacsor.

8

0 Úgy tűnik, hogy a lakosság egy része még ekkor is használja azt a nevet, melyet a régészeti terepbejárások szerint már a 13-14. században ott élt kunok használhattak. Egyébként a falu 16. századi lakosságának névanyaga is megőrizte az egykori kun elemeket.

8

1 A szomszédjában felbukkanó Herke homokja földrajzi név is a kun kötődést erősíti. Ferencszállás így egyik példája 7

8 HATHÁZI 2004, 175. 7

9 GYÁRFÁS III, 199., 578. 8

0 KÁLDY-NAGY 1985,249-250. 8

1 ROSTA 2004, 144-145. lehetne a településnév-váltásnak a Kiskunságban. Jakabszállás kun kapitányi székhely korai neve sem maradt meg az írásos forrásokban, de a környéken előforduló földrajzi nevek — Herke, Kargala, kun Jakabhorhan — az okleveles adatok — Buthemer kun leszármazottai — és a terepbejárási eredmények együttesen is kun jelenlétet sejtetnek. Vonatkozó adat hiányában jelenleg csak gyanakodhatunk, hogy Lajos, Barabás, Jankó/Ivánkaszállások némelyikének esetében is hasonló folyamat zajlott le egykor. Településenként további elemzések szükségesek azonban, mivel ezek közül némelyik a 14. századi kun terjeszkedés példája is lehet. 4. A Kiskunságba helyezhető magyar nevű települések csoportja nagyon összetett. Több esetben a kunok megjelenése előtti, Árpád-kori előzményt sejtető településnevek — mint a beazonosított Pálmonostor, Móricgát, Bánegyháza, Szentlászló, Buraegyház — környékén a 13. század után nem mutatkozik élet. Arokegyháza?, Szent-Gál ill. Pál? Tajó? Fejérföld pontos beazonosítása még nem történt meg, de ezek esetében is felmerül a gyanú, hogy a tatárjárás után némelyikük már csak pusztanévként, földrajzi névként él tovább. A magyar nevű települések közül Tompa, Majsa, Fejértó, Ellésföld, Agasegvháza, Halas, Szentkirály kun vonatkozásait nem kell ecseteljük. Ezek valószínűleg rendelkeznek a tatárjárás előtti kontinuus lakossággal, vagy az újratelepítés során részben magyarokkal települnek újjá. Településenként változó, hogy melyik elem volt túlsúlyban, de a betelepülők mindenesetre átvették a korábbi településnevet. Több esetben e települések jogállása is kérdéses, különösen az első 100 évre jellemző önkényes kun területfoglalások függvényében. Szentlőrinc, Félegyháza, Pétermonostor/Monostor a központi kun szállásterület peremén lévő, a székrendszerbe nem tartozó jelentősebb települések, ahol régészeti adatok tanúsítják a kunok valamilyen fokú jelenlétét.

8

2 Ezeknél a településeknél alighanem az alföldi mezővárosok esetében — Kecskemét, Szer, Szeged — már megfigyelt jelen8

2 V. SZÉKELY 2000.; B. SÁROSI 2001. 193