Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában
KUN-KÉ P" A MAGYAR O R SZÁG1 KUNOK HAGYATÉKA A Kiskunságban vannak a legnagyobb számban ma is kun gyökerű helyneveink, földrajzi neveink. A középkorban kétséget kizáróan kun-kipcsak nyelvű településnevek: Adacs, Altok, Balota, Baracs, Bocsa, Bugacháza, Buzgárt, Bodoglár, Csengele, Csólyos, Gyarman, Kalas, Kötöny, Kara, Karapál, Kaskantyú, Kocsér, Köncsög, Kömpöc, Orgovány, Szánk, Csőszapa, Ottömös, Othasylis, Tázlár, Törtei, Zomok,-szállások n Emellett nagy számban jelentkeznek olyan egykori forrásadatok és topográfiai nevek, melyek több, jórészt azonosítatlan egykori szállást vagy földrajzi elnevezést sejtetnek. A történeti forrásokból ismert helységnevek névanyaguk, a rájuk vonatkozó történeti utalások és a régészeti adatok szerint különböző csoportokba sorolhatók. 1. Azok a lelőhelyek, ahol a területükön talált leletanyag szerint csak a 13. század második fele után indul az élet, emellett azonosíthatóak egy kun-kipcsak nevű kun szállással, döntően kun etnikumú településnek határozhatóak meg. 7 4 Ezek az esetek a honfoglaló kun csoportok legkorábbi területfoglalását mutatják. Több esetben a történeti források is tartalmaznak velük kapcsolatban a kunokra vonatkozó utalásokat. A lokalizált Orgoványszállása, Csábor, Szankszállása, Csólyosszállása, Bugacháza, Bócsaszállása, Harka(?) kétséget kizáróan ide tartoznak. 2. Részben hasonló helyzet áll fönn az Árpád-kori előzménnyel rendelkező, de szintén kun nevű szállással azonosítható települések esetében is. Ha ezeknek a falvaknak magyarnak meghatározható lakossága számottevő mértékben túlélte volna a tatárjárást, akkor a kunok nem költözhettek volna annak területére. Kis mértékű továbbélés, visszaszállingózás esetleg elképzelhető, de az csak elhanyagolható mértékű lehetett, ilyenkor beolvadás történt a kunok közé. A település korábbi név7 3 RÁSONY1 1962.; 1967.; 1978.; MÁNDOK.Y 1974.; 1993. 4 Természetesen a kun meghatározás alá tartoznak a kunok hadjáratok során szerzett keresztény szolgái is, kik téli szállásaikon élnek, földjeiket művelik. Ezen elemeknek szétválasztása a kun hagyatékban jelenlegi ismereteink szerint nem megoldható. anyagának hiánya egyébként inkább a teljes lakatlanságot feltételezné. Erre a helyzetre tökéletes példát mutat Alsó-Csengele esete, ahol Horváth Ferenc feltárásai nyomán, az Árpád-kori előzmények ellenére sincs okunk kételkedni a település tatárjáráskor történt elpusztulásában, majd kunok általi, kun néven való újratelepítésében. 7> Hasonló helyzet áll fenn Zomokszállása, Baracs, Adacs, GyarmanszáUása, Törtei, Kömpöcszállása, Tázlár, Bodoglár, Öttömös, Felső-Csengele, Kaskantyúszállása, és részben Orgoványszállás (Kápolna) kun települések esetében is. A fenti szállások helye ma már nagy biztonsággal beazonosítható. Ezeket a csoportokat erősítené azonban jónéhány azonosítatlan, közelítően vagy még úgy sem behatárolt, a források vagy földrajzi nevek alapján sejtett kun szállás. Köncsögszállása, Kötönyszállása a ma is ugyanezen a néven létező puszták határán belül fekhetett, de megtalálni őket nem sikerült. Kalasszállása azonosítása kapcsán több megoldás is körvonalazódott. Az egyik szerint az 1493-ban Pederként ismert, majd a török defterekben Ferencszállás szomszédjaként szereplő Peder puszta vagy Kalos Petör földje, azonosítható lenne Kalasszállással. A Péteri tó közelében, az 5. számú út mentén nagy kiterjedésű település nyomait találtuk. A helység a mai Pálmonostora, melyet még a 19. században is Péterinek hívtak, mindenképpen azonosítható a forrásokban szereplő, a Péter névből leképezhető nevű helységgel, mely Peder vagy akár Péter(-i) is lehetett. Ám ennek Kalasszállással való azonosságát Hatházi Gábor sem tartotta valószínűnek. A Kalasok uralmi területének körbehatárolása inkább egy Bócsa, Bugac, Szánk, Tázlár környéki elhelyezkedést valószínűsít. 7 6 Mindenképpen ezt igazolná a Lázár deák térképén szereplő jelentős, máig is azonosítatlan Zenkalas helységnek Kalasszállásához kötése. A térképen Halas szomszédjában mutatkozó Zenkalas, a mai magyarázat szerint Halas másik átirata. Ennek azonban ellent mond Oláh Miklós 1536-os leírása, aki egyértelműen megnevezi Halas és Szentkalász falvakat. 77 Ezek alapján felvethető a későbbi Szentkalász 7 5 HORVÁTH 2001. 7 6 HATHÁZI 2000, 245. 7 7 SZAKÁLY 2000,318. 192
