Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában

KUN-KÉ P" A MAGYARO R SZÁG

1 KUNOK HAGYATÉKA a nem három tagja és az apát választott bíróként működik.

6

3 Legközelebb csak 1347-ben tűnik fel neve, együtt Pálmonostoréval, mikor Becsei Töttös pereskedik e birtokokért.

6

4 Pétermonostor elhelyezkedése nem egyértelmű a források alapján, mivel 1347-ben Csongrád megyében, 1349-ben Fejér megyében, míg 1379-ben már Pest megyében találjuk.

6

5 Annyi viszont könynyen megállapítható, hogy Pétermonostor birtoka valahol a három megye találkozásánál helyezkedett el. 1411-ben egy oklevél Pétermonostorát, Pálmonostorát és Morocgáta birtokokat egymás mellettinek mondja.

6

6 Móricgát község délről, ma is közvetlen szomszédja Alsómonostornak. Ez alapján határozta meg helyesen Györffy helyzetüket, aki szerint a mai Bugac-Felsőmonostor és Alsómonostor területén kell keresnünk az egykori monostorokat.

6

7 Árpád-kori településneveinkre lehetséges példának hozhatjuk még az 1580-ban és 1590-ben Páka falu közelében, ráják nélküli pusztaként említett Buraegyház puszta területén gyanítható, egykori egyházas helyet.

6

S Ezek mellett megkockáztatható a Kálmán, II. István és II. Béla királyok pénzeivel már keltezhető templomos lelőhely, Félegyháza nevének Árpád-kori eredete is, az ezzel ellentétes történészi-nyelvészeti okfejtések ellenére.

6" Fontos leszögezni, hogy a mintaterületen további, a későközépkor folyamán fennállott templomos település megtalálására viszonylag csekély esély mutatkozik, ellenben Árpád-kori elhalt egyházas helyek még minden további nélkül előkerülhetnek. Ennek oka az, hogy az Árpád-kor folyamán elpusztult templomos helyek felkutatása azok jellegéből adódóan nehéz. Alapvetően kisebb és általában szórtabb szerkezetű települések templomáról van szó, melyek a legtöbb esetben már a 14-15. század folyamán is romos állapotukban voltak. 6

3 KANDRA 1898,202.; K. FÁBIÁN 1997, 111, 131. 6

4 ZICHY OKMÁNYTÁR II. 1872, 227. 6

5 BAKÁCS 1982,215. 6

6 BÁRTFAI-SZABÓ 1938, 128.; BORSA1993, 227. 6

7 GYÖRFFY I. 899. 6

8 KÁLDY-NAGY 1985, 164. 6

9 GYÖRFFY 1961, 35.; KRISTÓ 1983, 452.; Kiskunfélegyháza-Templomhalom 2008. és 2009. évi ásatási dokumentációja. Kézirat. Ezért a középkori lelőhelykataszter összeállításához felhasznált két alapvető módszer nem vezethetett eredményre. A 18—19. századi térképeken még földrajzi névként is csak elvétve szerepelnek. A célzott terepbejárások, melyek leginkább a térképészeti adatokra és a helytörténeti hagyományra támaszkodtak, így nem érhettek el eredményt. A Kiskunságban, az Árpád-korban elpusztult templomok felkutatására az egyetlen alkalmas módszer, a szisztematikus terepbejárás. Annak időigényessége és anyagi vonzatai viszont egy ilyen óriási területen, jelenleg még kivitelezhetetlenné teszik azt. Éppen ezért, a teljes Árpád-kori települési rendszer pontos felvázolása még a jövő feladata. A jövőben egy — talán újabb technikai újításokkal is támogatott — rendelkezésre álló pontos Árpád-kori lelőhelykataszterrel, olyan kardinális kérdésekre is választ adhatunk, mint a betelepülő kunok létszáma, a tatárjárás pusztításának pontos hatása, vagy a falupusztásodás egyes szakaszainak elkülönítése. A pusztulás mértékének meghatározásához a templomos helységeket vettük alapul. A teljes települési rendszer vizsgálatánál joggal mondhatjuk ezt torz módszernek, hiszen a kisebb telepek is fontos elemét alkotják ennek. Viszont a 13. század folyamán a kő-, tégla templommal rendelkező települések a maguk korában minden bizonnyal a jelentősebb helységekhez tartoztak. Tehát egy településintegrációs folyamatot tekintve nagyobb valószínűséggel befogadó állomások voltak, így őket inkább pozitívan érinthette egy természetes falupusztásodás, a kisebb telepekkel ellentétben. Tehát mindenképpen optimálisabbnak bizonyul, csak az egyházas helyek vizsgálata a tatár pusztítás mértékének meghatározásához, mintha azt a kisebb telepekkel együtt vizsgáljuk, melyek nagyobb arányban halhattak el a gazdasági és társadalmi okokra visszavezethető pusztásodás során. A térképmellékletről leolvasható, hogy a mai Kiskunfélegyháza szűkebb környékén 21 ismert templomos település élt a középkor folyamán. ( 18. kép) Ezek közül 16 település bizonyosan fennáll az Árpád-korban. A 13. század folyamán, gyaníthatóan annak közepén ezek közül elpusztul és nem is települ újra 11 templomos hely. A maradék 5 lelőhely közül a Galambos területére lokalizált Zomokszállás, egy elpusztult és elfeledett nevű 190