Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában
ROSTA SZABOLCS: ÚJ EREDiMÉNYEK A KUNOK DUNA-TISZA KÖZI SZÁLLÁSTERÜLETÉNEK KUTATÁSÁBAN esetben hosszú, ma sem csituló vitákat eredményeztek. A 13. századhoz kapcsolódó alapvető kérdés a tatárjárás pusztításának tényleges mértéke. Főként az írásos forrásokból kinyerhető adatok alapján, a történészek és nyelvészek produkáltak egymáshoz képest szélsőséges eredményeket. Jelen témát tekintve, a tatárjárás és a hozzá kapcsolódó eseménysorozat hatása annak meghatározásában fontos, hogy mennyiben vezethető le a 13. századi településrendszerből a klasszikus, 14-15. századi településrendszer. Ennek megválaszolása során elsődleges problémát jelentenek a kunok letelepedéséhez kapcsolódó további kérdések, mint a betelepülő kunok száma, így tényleges súlyuk. Komoly vitákat generált a tatárjárást túlélt és a kunok által elfoglalt területek egymáshoz való viszonyának elemzése is. A felvetődő problémákat még sorolhatnánk, azonban jelen tanulmány kerete nem teszi lehetővé, hogy a települési rendszerhez kapcsolódó kérdések mindegyikében kifejtsük álláspontunkat. Ráadásul a kutatás jelenlegi állapotában, egyes kérdésekben még nem is tudunk határozottan állást foglalni. Ugyanúgy az sem lehetséges, hogy a fenti településtörténeti szakaszokat településekre lebontva mutassuk be. Az alábbiakban csak a Kiskunság középkori települési rendszeréhez kapcsolódó főbb elemek bemutatása a cél. Emellett egyes időszakok megkerülhetetlen kérdéseire próbálunk választ találni. Aprólékosabb elemzést főként a tanulmánykötet tematikájához illeszkedő, emellett a leginkább fehér foltnak mondható, korai kun szállások kérdéskörében kísérlünk meg, némi kitekintéssel a korábbi és a későbbi időszakra. A tatárjárás hatása a települési rendszerre A 13. század folyamán jól ismert változás mutatkozik a települési rendszerben, mely leginkább a síkvidéki területeken szembeötlő. Ezt sokáig egyértelműen a tatárjárás pusztításának tudták be. A történészek körében hosszú évtizedes vitának volt táptalaja a tatárjárás pusztításának tényleges mértéke. Aprólékos elemzések után, a pusztulás korábban elképzelt mértékét megkérdőjelezve, a források és régészeti lelőhelyek által is igazolt változásban más okokat is felfedeztek. Ma már a tatárjárásnak inkább egyfajta katalizátorszerepet adnak, mely felgyorsította az ebben az időszakban már beindult, gazdasági és társadalmi hatások gerjesztette természetes falupusztásodás folyamatát. A szemléletek különbözőségéből eredően igen eltérő eredmények keletkeztek a pusztítás mértékének számszerűsítése során, abban egységes álláspontot képviselve, hogy a síkvidéki területek szenvedték el a legnagyobb fokú pusztulást. 6 0 Nem lehet célunk a pusztítás országos mértékének meghatározása. A tatárjárás pusztításának arányára főként a rendelkezésre álló lelőhelykataszter adatai alapján próbálunk választ adni. így az eredmény is csak a kétségtelenül legnagyobb veszteséget szenvedő nyílt, síkvidéki Homokhátságra érvényes. A tatárjárás pusztítása események sorozata, melyek kiváltó oka kétségtelenül a mongol invázió. 61 Ezért a települési rendszerre gyakorolt hatásukat tekintve ezek egymástól elkülönítése lényegtelen, ráadásul a jelenleg rendelkezésre álló eszközökkel egyben lehetetlen is. A mintaterületnek Kiskunfélegyháza környékét vettük, ahol nagyobb — sajnos nem feltétlenül összefüggő — területeket érintő szisztematikus terepbejárások történtek, melyek során több Árpád-kori település vált ismertté. 6 2 Ennek a résznek a későközépkori feldolgozottsága is jónak mondható. Középkori forrásaink igen szűkszavúan bánnak ezzel a területtel, mely egyébiránt az egész mai Kiskunságra is érvényes. Egyetlen, bizonyosan a tatárjárás előtti írott adatunk, a mai Bugachoz közeli Felsőmonostor területéről való. Az itt szereplő Csongrád megyei Pétermonostort a korszak legjelentősebb nemzetsége, a Becse Gergely nemzetség alapította valamikor még 1219 előtt, amikor 6 0 GYÖRFFY 1963.; SZABÓ 1971.; FÜGED1 1992.; SZŰCS 1993.; ENGEL 2001. 6 A Kötöny meggyilkolása után kivonuló kunok rombolása, illetve a hadjáratok nyomán fellépő éhínség és járványok egyaránt hozzájárultak a katasztrofális mértékű pusztuláshoz. 6 2 A szisztematikus terepbejárások egyrészt az M5 autópálya nyomvonalán történt megelőző feltárásokhoz, részint célzottan Kiskunfélegyháza környékének bejárásához kapcsolódtak. 189
