Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Selmeczi László: A karcag-orgondaszentmiklósi kun szállástemető régészeti kutatásának néhány tanulsága

„KUNKE

P" A MAGYARORS

ZA

GI KUNOK HAGYATÉKA inek megfelelően a 14. század közepére, második felére helyezték. így pl. Szabó Kálmán, a kun szállástemetők első feltárója hasonlóképpen vélekedett: „A tatárdúlás után néptelenné vált Alföldre települt kunok nyári és téli szállásokon éltek. Osi gazdálkodási módot, nomád pásztorkodást honosítottak meg újra s ezzel részben megválasztották az Alföld népének életberendezését, szokásait... Két nagyobb 14. századbeli temetőt ásattam fel: az Ágasegyházit és az Aranyegyházit. Az ágasegyházi temetőben lévő sírok túlnyomó része Nagy Lajos király korából való, míg az aranyegyházi temető halottait legnagyobbrészt Zsigmond uralkodása idején temették el'7

s Szabó Ágasegyházával kapcsolatban megjegyezte, hogy a hosszú ideje üresen álló falut Nagy Lajos adományozta kun hívének, Karla Jánosnak. E tény kellően indokolhatja, hogy miért találta Nagy Lajos vereteit a sírokban. Azonban az aranyegyházi temetővel kapcsolatban, amelynek sírjait Zsigmond érmei keltezték semmiféle megjegyzést nem tett, holott Aranyegyház 1353 előtt is biztosan lakott volt.

9 1948-ban Méri István, összefoglalva 10-16. századi régészeti emlékeink kutatásának problémáit, csupán a feladatkijelölésig juthatott el, a következőképpen: „...a 11. századtól fokozatosan elszegényedő temetőink a 14. századtól leletekben ismét gazdagabbá válnak. Fontos lenne 13—14. századi temetőink pontos térképezése, mert sejtésünk szerint ezt a gazdagodást többek között pl. a friss kun hatás is okozhatta. Fel kell hívnunk a figyelmet arra a tényre, hogy temetőink között nem ismerünk 12-13. századiakat.'"

0 A kunok nomád voltának hangsúlyozása és erre alapozott kései megtelepedésüknek a feltételezése később is hatott. Pálóczi Horváth András a magyarországi kunok régészeti kutatásának helyzetéről írott tanulmányában még így fogalmazott: „A kunok régészeti kutatásának nehéz kérdése, hogy amíg a ... gazdagabb temetkezések a 13. század közepétől a 14. század elejéig terjedő időszakra keltezhetők, ugyanebből az időből a köznép régészeti anyaga ismeretlen. Dél-Oroszországban a s SZABÓ 1938, 40. 9 GYÁRFÁS 1883, 83., 499. 1

0 MÉRI 1948, 19. kurgánok 40%-a szegény temetkezést rejtett, de valószínű, hogy a köznépnek az avarokhoz vagy a magyarokhoz hasonlóan kurgán nélküli egyszerű sírhantos temetői is voltak. Hol kereshetők vajon nálunk ezek a temetők? Századunk első felében több ásatás történt a középkori kun falvak templomkörüli temetőiben. Sajnos egyik temető feltárása sem teljes, ezért a következtetések is korlátozott érvényűek, de úgy látszik, hogy ezeken a helyeken a 14. század közepén-végén kezdődtek a temetkezések, mert Nagy Lajos pénzei a legkorábbiak. Úgy tudjuk, hogy a magyar állam és egyház által szorgalmazott állandó megtelepedés a 14. század végén kezdett valósággá válni, a kun szállások első templomai is ekkor épültek fel, tehát kézenfekvő, hogy a templomok körül új temetők nyíltak"." Pálóczi egy évvel később megjelent cikkében, mely doktori disszertációja egyik fejezetének átdolgozott változata volt, már sokkal árnyaltabban fogalmazott az állandó kun falvak kialakulásáról. A szállások megszilárdulásának első szakaszát a 13. század utolsó két évtizedére tette azzal a distinkcióval, hogy a 14. század folyamán alakult ki a letelepült kun falvak rendszere.

1

2 Nota bene: noha erről értelemszerűen nem eshet szó, ennek a véleménynek az alapján a szállástemetőknek is ki kellett alakulniuk a 13. század utolsó évtizedeire, ezek pedig nem lehettek mások, mint a török hódoltság idején elpusztult kun falvak állandó temetői. Korábbi álláspontján Pálóczi Horváth András kandidátusi értekezésében változtatott. Hangsúlyozta: „Az „A" csoport (ti. a kunok előkelő rétege) sírjaival egyidős, velük egy időben záródó pogány köznépi temetőket nem ismerünk, ezért valószínűnek tartjuk, hogy a letelepedés után használt templom körüli temetőkben kereshetjük a kun köznép 13. századi sírjait is, vagyis a kunok folyamatosan temetkeztek a téli szállásaik mellett még a 13. században létesült temetőkbe, egészen az állandósult falvak későbbi pusztásodásáig. így egyes templom körüli temetők feltehetően korábbi pogány szállástemetők fölé rétegződtek."" 1

1 PÁLÓCZI HORVÁTH 1973, 244-5 1

2 PÁLÓCZI HORVÁTH 1974, 258. 1

3 PÁLÓCZI HORVÁTH 1994, 172. 18