Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában
KUN-KÉ P" A MAGYARO R SZÁG 1 KUNOK HAGYATÉKA 1590. években a török adóösszeírások szerint lakatlan puszta. 5 8 A településrendszerrel kapcsolatos főbb kérdések Az előbbiekben kifejtett módszerek felhasználása révén mára lényegében rendelkezésünkre áll a Kiskunság minden eddiginél pontosabb későközépkori lelőhelykatasztere. (17. kép) Ma 85 középkori templomos lelőhely pontos fekvését ismerjük, az új adatfelvételi szempontok szerint ezek helyszíni felmérése is nagyrészt megtörtént. A munka során olyan új adatok jelentkeztek, melyek az eddig azonosítatlan középkori helységek felkutatását segítették elő. Ezek mellett sok új nyelvészeti, helytörténeti, régészeti és természettudományos információval is gazdagodtak ismereteink. 5 9 A középkori lelőhelykataszter létrehozásakor a fő feladat az volt, hogy a bármilyen utalással is rendelkező középkori templomos településeket azonosítsuk, pontosan térképre helyezzük. A Kiskunsági Homokhátság valamilyen módon ismert későközépkori templomos településeinek legalább 3/4ét, most nagy biztonsággal tehetjük térképre. A terepbejárások és egyéb adatgyűjtések során beazonosított szállások, falvak sora persze nem teljes. A korabeli — sajnos igen ritka — oklevelek ennél több, nyomtalanul eltűnt településre is rávilágítanak. Néhány, a történeti vagy helytörténeti adatok alapján egykor bizonyosan létezett középkori templomos település helyszínének a felkutatása sikertelen maradt, vagy csak részben nevezhető sikeresnek. A régészeti lelőhelyeknek a forrásokban szereplő középkori helységekkel való azonosítását nagyban megkönnyíti az a helyzet, hogy bár a 16. században teljesen elpusztult a vizsgált terület, a török adóösszeírások, majd Kecskemét és Szeged versengése a kun területekért a középkori települések pusztanévként, határrész névként való folyamatos fennmaradását eredményezték. Mivel a későkö5 8 KÁLDY-NAGY 1985, 66. 5 9 A teljes lelőhely katasztert a doktori disszertáció tartalmazza. zépkorra egymástól megközelítőleg hasonló távolságra, 7-10 km-re lévő templomos helységek rendszere alakul ki, egy ma is élő határrésznév területén belül jó eséllyel azonosíthattuk a forrásokban azonos néven szereplő településeket. A továbbiakban a településrendszer főbb szakaszait próbáljuk jellemezni. A középkori településrendszer alakulása persze egy folyamat, melyben állandó változás figyelhető meg. Ezek sok esetben csak lokális szinten jelentkeznek, a terület egészére nincsenek komoly hatással. Viszont e folyamaton belül egyes nagy hatású események alapjaiban jelentenek változást a középkori települési rendben. Ennek nyomán, egymástól főbb jegyeiben eltérő szakaszokra bonthatjuk a Kiskunság 13-16. századi településtörténetét. 1. A 13. századi változás a települési rendszerben. Kiváltó okai a gazdasági és társadalmi okokra visszavezethető természetes falupusztásodás, illetve a tatárjárás, annak előzményeivel és utóhatásaival. 2. A korai kun szállásrendszer. A nomád kunok 1246 után történt betelepülése határozza meg. Alapvető kérdés ebben a szakaszban a kun elem súlya a térségben, emellett a letelepedés folyamata. 3. A klasszikus települési rendszer. A 14. század közepétől a kun székrendszer kialakulása, a vármegyei rendszerrel való viszonyának megszilárdulása. Egyrészről a késői kun területfoglalások, másik oldalról egyes szállásoknak a székrendszerből való kiszakítása, folyamatos mozgásban tartja a települési rendszert. 4. A 15. század második felében történt változás a középkori településrendszerben. Kiváltó okaként a 15. század második felében többször ismétlődő pestisjárványok és gazdasági indíttatású változások határozhatók meg. 5. A középkori települési rend felbomlása a Török Hódoltság idején. Jellemzője a szakaszos elnéptelenedés, az 1526-os török hadjárattól a 15 éves háború folyamán bekövetkezett teljes pusztulásig. A lelőhelykataszter puszta létrejötte mellett meg kell próbálnunk olyan alapvető kérdésekre választ adnunk, melyeket a korszakkal foglalkozó kutató nem kerülhet meg. Ezek a kutatók generációit foglalkoztató kérdések jelentőségüknél fogva sok 188
