Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Rosta Szabolcs: Új eredmények a kunok Duna-Tisza közi szállásterületének kutatásában

ROSTA SZABOLCS: ÚJ EREDiMÉNYEK A KUNOK DUNA-TISZA KÖZI SZÁLLÁSTERÜLETÉNEK KUTATÁSÁBAN ban is Kun-Jakabkorhány néven volt ismert, vagyis a délkeleti részre való tájolása Kolpakorhána halomnak mindenesetre elfogadhatónak tűnik." " Déli irányban Orgovány felé körülbelül félúton, nagyobb kiterjedésű erősen futóhomokos rész mutatkozik mind a 18. századi, mind a mai térképeken is. Ma ez az Orgoványi Tájvédelmi Körzet védett buckás-futóhomokos területe. A felsorolás szerint nagyjából erre kell lennie Ugulehomokának. Más jelentősebb összefüggő futóhomokos terület nincs a környéken, így talán megengedhető a feltételezés, hogy az Orgovány és Ágasegyháza mai határán lévő buckás volt a középkori Ugulehomoka határrész/

1 Pontosan a déli határra tehető „ecclesie HayT\ mely jó eséllyel azonosítható a mai Eklézsia szigeten terepbejárás során talált Árpád-kori lelőhellyel. Szentmária szintén középkori lelőhelyet feltételez, mely még Herbon néven délkeletről határos Izsákkal. Izsákegyház pontosan ismert elhelyezkedése alapján így Szentmária délnyugatról jelenti a határt Izsákegyház és Orgoványszállás felé.

54 Szintén Izsákegyház határjárása határozza meg, a már 1055-ben is szereplő Ugrón helyét. Ugrón falu északról határolja Izsákot, mely így Ugronbánya néven 1359-ben, az „üres" ágasegyházi északnyugati határszélet jelenti. 1409-ben Ugrón is kun birtok.

5

5 A felsorolás szerint Kéthalom, Ugrón és Szentmária közé esik. (16. kép) Ágasegyháza története a fenti adatok alapján az alábbiakban foglalható össze. Nem korai alapítású kun szállás, csak 1353-ban kerül Karla János kun kapitány tulajdonába. Nem is kerül be a székszervezetbe, magánföldesúri birtokká alakul. A kun és magyar területek határán állt Ágaseg\'háza, a kun területfoglalásnak és terjeszkedésnek egyik példája. Kétségtelenül Árpád-kori előzményekkel és határokkal rendelkezik a terület. A terepbejárások eredményei némileg ellent mondani látszanak a 5

2 PESTY 1978, 163. 5

3 A futóhomokos terület elhelyezkedése csak a 18. században és ma mondható biztosnak. Jellegéből adódóan elképzelhető nagyobb átrendeződés is a kora újkor folyamán. így az azonosítás csak feltételesen fogadható el. 5

4 GYÖRFFY II, 425. 5

5GYÖRFFY 11,442. forrásokban mutatkozó adatoknak. Kérdés, hogy a tatárjárás során elpusztult, régóta lakatlan, összedőlt templomit település, a későbbi Agasegyháza helyén állt-e, vagy csak azon nevű birtok területén valahol. Szabó Kálmán kifejezetten a késői telepek közé sorolja.

5

6 A 13. századi kerámiaanyag alapján elképzelhető, hogy az 1353-as oklevél már egy korábbi állapotot szentesít, így Agasegyháza a legkorábbi szállások egyike lenne. Másik magyarázat lehet, hogy nem sokkal a tatárjárás előtt alapított, igen rövid életű templomos település volt a helyszínen, melyet majd 1353-ban a kunok megszállnak. A források és az ásatási eredmények mellett a Karazsia nyelvemlék is megerősíti, hogy a település mindenképpen köthető a kunokhoz, mégha a település magyar elnevezése szerint a környéken számolhatunk a tatárjárást követően magyar továbbéléssel is. Délkeleti határpontja három kun szék határa volt, területe Solt-szék szervezetébe tartozott. Birtokosai a Karla leszármazottak elhaltával, a Szúnyog és Haraszti családok között váltakozott a 15. század végétől."

7 A fvlajossaszállása- KerekegyházBeneszállás út Ágasegyháza keleti határát jelöli ki, azon halad észak-dél irányban. Ágasegyházát a Félegyháza és Adacs közötti út vonta be a közlekedésbe. Északnyugat felé Adacs templomához vezetett, délkelet felé a kun kapitányi székhelyet, Jakabszállását, onnan Félegyházát lehetett elérni. Az egykori út a mai dűlőút vonalán haladt a Karazsia sziget mellett. mivel a földrajzi viszonyok miatt máshonnan nem is volt megközelíthető a középkori település. A beazonosítható topográfiai pontok alapján a környező települések mai határai jórészt egybeesnek a 14. századi határokkal. Agasegyháza, szomszédaival ellentétben nem éri meg a 16. század közepét, még a Hódoltság első időszakában elhal, az 1546., 1559., 1562., 1580. és 5

6 SZABÓ 1938, 12. 1512. július 15. Szonyogi Somogyi Ambrus özvegye, Seregi János felesége, rokonai nevében is Agasegyházán levő birtokrészeiket a solti székben Nemeghi Lukácsnak adja. CSŐSZ 1974, 20. 187