Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Fogas Ottó: A gótikus feliratos csatok európai elterjedése
„KUN-KÉP '- A MAGYARORSZÁGI KUNOK . HAGYATÉKA ismert típusú,' 1 középtengelyes csatról készített rajz egészíti ki. 9 4 Ipolytölgyes, Tiszalök, Balatonszabadi (6. kép 3., 9., 24.) kapcsán inkább csak sejtéseink, mint megállításaink lehetnek. Tiszalökkel, ahol még a lelőhely is „szórványnak" minősíthető — a csatot a Tisza áradása mosta ki a partra — valójában nem lehet mit kezdeni. A közelben található Ajak, Thos, Pátroha települések ugyan 1322-ig kun kézben voltak, de bárminemű hipotézis felállítására ez még nem adhat lehetőséget. 9 5 A kunok egyetlen dunántúli csoportjától, a 15. századi forrásokban Hantos-széknek nevezett településtömbtől nyugatra, alig 30 kilométerre található Balatonszabadi. Az itt előkerült csat, pontos mása a perkátai példánynak. Sajnos a temető embertani anyagának a vizsgálata még nem történt meg, így csak a „bíztató" leletek — csontos övek részei, pártaöv csont kapcsolórúdja, kerek bronzcsat, téglalap alakú bronz- és vascsatok — alapján felelőtlenség lenne a települést kunnak tartani. 9 6 Hasonló a helyzet Ipolytölgyessel is: a lelőhelyről származó kevéske adat igen jól beilleszthető a jász-kun emlékanyagba, de a „kun gyanú" felvetésénél többre ez nem adhat lehetőséget. Az orgondaszentmiklósi 489. sírból származó oroszlános verettel 9 7 szinte pontosan megegyező töredék, a csengelei 33. sírral 9 8 azonos Szent Györgyábrázolás, valamint a számtalan párhuzammal rendelkező egyéb veret és csat mellett a szerző közöl még három „rózsafüzért" is. 9 9 A női sírokban a kéz mellett vagy a medencén talált gyöngyök kapcsán Hatházi Gábor részletesen bebizonyította, hogy az esetek többségében nem olvasóról, hanem a jász-kun női viselet egyik archaikus, keleti gyökerű leletéről, a gyöngyökkel kivarrt tarsolyról van 9 3 HATHÁZI 2004, 108.; SELMECZI 1992, 90.; 2001, 132., 8. k. 9 4 DUMITRACHE 1979, 175. 9. t. 9 5 KRING 1932, 44.; GYÖRFFY 1990, 300-301. 9 6 Hasonlóan a nagyobb településeknél felvetett gondolatra, itt is inkább csak a közeli Hantos-szék területéről betelepülő kun családokra, illetve vegyes házasságokra gondolhatunk. 9 7 SELMECZI 1992, 45.; HAVASSY 1996, kat. 124. 9 8 HORVÁTH 1978, 106., V.t. 2-4. 9 9 BAKA Y 1989, 233., 238. k. szó. 10 0 Talán adhat némi kapaszkodót, hogy források a közelben több, jászoknak tulajdonított települést említenek: nyugatra Zseliz, keletre Jásztelek, délre Jászfalu, Nyír, Piliscsaba, Keszölc és Piliscsév. 10 1 Ugyan a Kárpát-medencének már a keleti lábához esik a Jaçitôl (Jászvásár) mintegy 100 kilométerre, nyugatra lévő Baia, (6. kép, 10., 14., 15.) de leletei olyan szorosan összefüggnek a magyarországiakkal, hogy megemlítése nem kerülhető el. Mellesleg ez az egyetlen, nem temetőből, hanem településről származó lelőhelye a csatoknak. 1"" A lakosok etnikai hovatartozása kissé bizonytalan, bár a kunokkal szemben a források inkább a jászokat erősítik: a 13. század elején a mongoloktól való félelem miatt a jászok a kunokhoz csatlakoztak, és a velük való nyugati irányú vándorlással magyarázható megjelenésük Moldvában." 1 , Erre utal — a kis túlzással Moldva egész területét Alániának nevező — Angelino Dulcertnek az 1330-as években készített a térképe is. 104 Mivel Bogdán román vajda 1342 után megjelenik népével ebben a térségben, a jászok jelenlétét biztosan csak a 14. század közepéig szokták említeni. 10 5 Egy részük valószínűleg elköltözik (talán Magyarországra?), az itt maradók pedig lassan beolvadnak a románságba. Mindent egybevetve, a Kárpát-medencei lelőhelyekről származó gótikus feliratos csatok döntő többsége a jászok és kunok lakta területről származik. (5. kép.) Az ebből a szempontból bizonytalannak tűnő, inkább csak gyanítható, mint igazolható etnikai jellegű temetők esetében szükséges hangsúlyozni, hogy az etnikai jelleget nagyban befolyásolhatja a feltárás majdani teljes közlése, valamint az antropológiai eredmények publikálása is. Az oklevelek hiánya szintén nem a kunok ellen szól, csak nem erősíti meg őket. Erre a legjobb példa Csengele: Horváth Ferenc már az első cikkében, épp a kísérő leletek segítségével bizonyította a 10 0 HATHÁZI 2004, 115-119. 111 1 A Pilis területén komolyabb Jász etnikummal számolhatunk, 1350-ben Becsei Töttös, a jászok bírája egyben pilisi ispán is. KRISTÓ2003, 234-238., 237. 10 2 NEAMTU-CHEPTEA 1984, 116. 10 3 SELMECZI 1996,77. 10 4 GYÖRFFY 1990,315. 10 5 GYÖRFFY 1990,315. 160
