Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)

Fogas Ottó: A gótikus feliratos csatok európai elterjedése

FOGAS OTT

O: A GÓTIKUS FELIRATOS CSATOK EURÓPAI ELTERJEDESE kunok itteni jelenlétét.

10

6 Mivel azonban okleveles adatokkal állításait nem tudta kellően alátámasztani, egészen napjainkig — az 1998-as vezéri sír megtalálásáig — ezt többen is kételkedve fogadták.

10

7 Ahogy nem vethetjük el, úgy maradéktalanul nem is tudjuk bizonyítani e területek etnikai hovatartozását. Mindezek ellenére azt gondolom, hogy e néhány bizonytalan, de kivételnek mégsem mondható lelőhelytől függetlenül is, a gótikus feliratos csatok a jász-kun emlékanyaghoz köthetők, mivel viseletüket — az eredeti használattól eltérően — a nomád ízléshez és eszmeiséghez alakították. A csólyosi, felsőszentkirályi és kígyóspusztai veretes övek esetében találkozhatunk hasonló jelenséggel, ahol egy tökéletesen nyugati típusú tárgy mind kivitelében, mind a vele kapcsolatos gondolati háttér tekintetében a „legklasszikusabb" keleti, archaikus pogány temetkezési szokással párosul.

10

8 A magyarországi csatok viseletének és elterjedésének kérdései Mint korábban már említettük, ezek a csatok a kun és jász kötődésű temetőkből, kizárólag női sírokból kerültek elő és azon belül is a gazdagabb temetkezések közé sorolhatók. A leggyakoribb kísérőleletiik a tarsoly: Nyárlőrinc és Homoroddaróc kivételével mindegyik esetben előfordult.

1"'' Ez egy meglepő jelenségre hívja fel a figyelmet. Ha nem számítjuk a feliratos csatokat, akkor: Hingán 5-ből egynél sem, Ágasegyházán 2-ből egy, Perkátán 12ből három, Négyszálláson pedig 24-ből mindössze hat esetben tartozott a tarsolyos övhöz valamilyen 10

6 HORVÁTH 1978, 91-125. 10

7 HORVÁTH 2001.; PÁLÓCZI 1982, 104-105. A szegedi középkorász tanszék már hosszú évek óta az Anjou-kori oklevéltár kiadásán fáradozik. Eddig közel 15 ezer, jobbára ismeretlen okiratot tettek közzé és még legalább ugyanennyi megjelenésére számíthatunk. Nem lehet kétséges, hogy a teljes feldolgozás után ismereteink a kunokkal kapcsolatosan is bővülni fognak. 10

8 PÁLÓCZI 1982, 95-101. 10

9 Az egyéb készségek — tűtartó, vaskés stb. — sem ritkák. (Lásd a korábbi tárgyleírásoknál.) csat.

1"

1 (Vagyis 43-ból 33 esetben, az öv két vége egyszerűen csak össze volt kötve.) Mindehhez még az is hozzátartozik, hogy a sírokban talált feliratos tárgyak felének még csattüskéje sem volt.

111 Erre magyarázatot a kun steppe ősszobrai, az ún. kamennaja babák adhatnak, ahol a női ábrázolásokon az övre egymás mellé függesztett használati tárgyak — fésű, kés, erszény vagy készségtartó zacskó stb. — mellett bajelhárító, vagy óvó-védő funkcióra utaló amulettek is megtalálhatók."

2 (4. kép 3-5.) Ez felveti annak a lehetőségét, hogy a keresztény kultúrához kapcsolódó, általában vallási szöveget tartalmazó csatok — a pogány hitvilághoz alakítva — a korábban viselt, de a kereszténységgel már nem összeegyeztethető amuletteket helyettesíthetik.

11

3 Ezt a tárgytípust a feltárók kivétel nélkül a 14. századra, annak is inkább a második felére datálták.

11

4 A feliratok a hasonló módon készült, így párhuzamként használható pénzek

1

1" és pecsétlők"

6 betűtípusai alapján szintén ezt az időszakot erősítik meg. Tovább szűkítheti a kört, hogy a Kárpát-medencére is jellemző hálós háttér a 14. század utolsó évtizedeire válik gyakorivá.

117 A fenti érvek és a sírokban talált leletek egybehangzó tanulsága alapján megállapíthatjuk, hogy a feliratos csatok készítési idejét valamikor a 14. század közepére, második felére, sírba kerülésük 11

0 SHAFARIK-SCHULMANN 1954. 18., 20-22., 2526.; SZABÓ 1938, 40-45.; HATHÁZI 2004, 115118.; SELMECZI 1992, 92-93. 11

1 Természetesen ez nem zárja ki annak lehetőségét, hogy övcsatként is használják. Azt azonban meg kell említeni, hogy ez a tárgy alakjából és anyagából fakadóan, egy öv összefogására szinte teljesen alkalmatlan. Nem véletlen, hogy a nyugati kultúrkörben kizárólag a felsőruházat összefogására használták. 11

2 PÁLÓCZI 1982, 102.; 1993, 83., 85.; HATHÁZI 2004, 119. 11

3 A pogány-keresztény átmeneti szinkretikus vallási képzetek szép kun példája ismert Perkáta 140. sírjából, ahol a tarsolyt díszítő gyöngyök, róka- és halcsont amulettek között jelen van egy 13. századra keltezhető kijevi típusú ereklyetartó mellkereszt, másodlagos felhasználású fuggesztőtagja is. HATHÁZI 2004a, 122-124. 11

4 Lásd a tárgyleírásoknál. 11

5 SOÓS 1998, 24-27. 11

6 KOLBA 1976, 317-318. 11

7 Ugyanerre az időszakra tehető az a néhány pénz is, mely e sírokból került elő. HATHÁZI 2004, 99. 161