Rosta Szabolcs szerk.: Kun-kép - A magyarországi kunok hagyatéka (Kiskunfélegyháza, 2009)
Langó Péter: Megjegyzések a Dumbarton Oaks Bizánci Gyűjteményének 40. 10. leltári számú leletegyüttese kapcsán
LANG Ó P ÉTER: MEGJEGYZ ÉSEK A DUMBARTON OAKS BIZÁNCI GY ŰJTEM ÉNY ÉNEK 40.10. LELTÁRI SZ ÁM Ú LELETEGY ÜTTESE KAPCS ÁN interpretációja is kétséges. Elnevezésük sem egységes, így a népvándorlás időszakára keltezett darabok egy részét „kettős halfarkas vereteknek" is nevezték a kutatók. 5 9 A kettős liliom alakú veretek, csatokkal együtt is előkerültek a Balkán területéről. Ilyenek a voineçti, a doliscsei és a nikopoli kincsleletek övei, a drasztari temető 93. sírjának leletegyüttese, a csernomiscai és a crancsai öv, a Várnai Múzeum északkelet bulgáriai szórvány övkészlete, a Kavarnai Múzeumban őrzött csat és kettős liliom alakú veret, vagy Paco lui Soare lelőhelyen, ahol több szórvány veret és csat is volt. 6 0 Más esetekben, így Sumenből, vagy dél-bulgáriai Szevtopoliszból egyszerűbb kialakítású bronz csatkeret maradt meg. 6 1 (18. 1-3. kép) Ezek a leletek egyben arra is utalnak, hogy a 13. századra ezen a területen is népszerűek voltak - mind a tehetősebbek, mind a szegényebbek körében - a profilált csatkerettel és a kettős liliomdíszes veretekkel felszerelt övek. A csatok közül a 14. századra keltezett nikopoli kincslelethez tartozó darab, további következtetések levonására is alkalmas. Ezt az övet ugyanis biztosan nem bizánci, hanem nyugat-európai divat szerint díszítették. A csattesten látható sárkánytestű nőalak (hárpia) ikonográfiái párhuzamai egyértelmű orientációt jelentenek a kérdés eldöntésében. 6 2 (18. 3. kép) Itáliai készítmények lehettek, az euboeai Chalkisz lelőhelyről származó kincslelet, 14. század végére keltezett övszerelékei is. E leletegyüttes készítési helyének meghatározásában az a történelmi érv is szerepet kapott, hogy a sziget 1385-1470 között Velence fenn5 9 LÁSZLÓ 1955, 245-248.; TEODOR 1961, 268.; AHTOHOBA 1964, 48.; BÁLINT 1995, 126-128. 6 0 TEODOR 1961.; D1ACONU 1977, 116-118.; AHFEJ10BA 2002, 36.; flABJlOBA 2004.; idem 2006, 26-28.; idem 2007, 39-41., 45-47., 53., 79-82. A nikopoli és a csernomiscai övek, valamint a Kavarnai Múzeumban őrzött emlékek tanulmányozásáért Valeri Grigorovnak és Bojan Totevnek tartozom köszönettel. 6 1 MAHFOBA 1972, 115-117. 6 2 FINGERLIN 1971, 88-90., 310-311.; BENKŐ 19992000. hatósága alá tartozott/" A kutatás velencei áruként határozta meg a doliscsei kincslelet övdíszeit is, míg a crancsai lelet kapcsán Icaopo Tiepolo dózse garasa utalt az egykori tulajdonos kapcsolatrendszerére. 6 4 (11.; 19. kép) A Szevtopoliszban előkerült darabok, vagy a délebbre, Nicosiában talált egyszerű profilált keretű csatok akár helyben is készülhettek. 6 5 (20. kép) Ezen tárgyak esetében anyagvizsgálatok nélkül nem dönthető el, hogy azok helyi, vagy inkább nyugat-európai készítmények lehettek-e. Előbbi lehetőség esetében felvetődik, hogy egyes — a Mediterráneum keleti részén és az azzal szomszédos kelet-európai régióban talált — darabok esetleg nyugati képzettségű, de e területen műhelyt nyitó mesterek munkáiként értékelhetők. Ez a lehetőség nem zárható ki a ciprusi darabok esetében sem, mivel ez a terület a 12. század végétől a Lusignan dinasztia kezében volt és a Szentföld felé irányuló keresztény mozgalom egyik fontos állomáshelyének számított. Elképzelhető, hogy egyes darabok, (például a szevtopoliszi és a Pâcuiul lui Soare lelőhelyen előkerült emlékek, vagy a Kehrszonészoszi Múzeum gyűjteményében lévő tárgyak) 14. században készült helyi másolatok voltak. Az a feltételezés azonban nehezen bizonyítható, amire a tárgytípus esetleges balkáni eredete mellet felhozott elképzelés épített, hogy az egyszerűbb darabok helyben alakultak volna ki, míg a díszesebb emlékek egyértelműen nyugateurópai és nem keleti műhelyekhez kötődtek. A díszövek és a hasonló színvonalú ötvöstermékek — amint arra Mark Kramarovszkij elemzései rámutattak — hatást gyakoroltak a korabeli keleti területek művészetére. 6 6 A Nyugat-Európában kiformálódott csat keleteurópai adaptációjára a Veliko Tirnovoban, az udvari palota templomában feltárt sírból előkerült, arany profilált keretű csaton látható képi 6 3 DALTON 191 1.; FINGERLIN 1971,95-98., 300376.; HATHÁZI 2005, 114-115. 6 4 nABJTOBA 2004, 172-173. 6 5 nOYKAES 2003, B1992/666.; B1996/1279.; B 1996/1284.; B1997/1693. 6 6 KPAMAPOBCKMH 1985.; idem 2001, 130-156. 121
